Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
VIII. A kiscelli Szűzanya tisztelete az irodalomban
VIII. A kiscelli Szűzanya tisztelete az irodalomban 167 Szűz Mária városkája, Patinás kéttornyú templom Harangzúgó, ének-búgó Kedves tája: Köszöntlek Kemenesalj kis Rómája Nagy Rómából, az Apostolok sírjától. Magasi Artúr Ernő21 (1903-1959) bencés szerzetes, paptanár, költő és irodalomtörténész volt. Celldömölkön született, 1939-ben a szülővárosában hitoktatóként és káplánként szolgált. A celli Szűzanyához számos versében szól, lírájában motívumként visszaköszönnek a kegyhelyhez kapcsolódó élményei. „Hazajárok imádkozni” - írja A kristály és a kaméleon c. kötetének egyik versében. Az érzelmekben munkáló, túláradó vallásos élmény idővel tudatos kötődéssé érlelődött, s a személyes, spirituális érintettség a versekben is szinte szükségszerűen visszaköszön. A papköltő-lelkipásztor igazi lélekotthonra Kiscellben, Máriánál talál,22 a magyar nép kedves kegyhelyén. Ezt a szentélyt, ahogy a betlehemi jászolt annak idején, az egyszerű, hívő nép látogatja, lélektisztasága, a szentre irányítottsága élteti: „Búcsúsaid a betlehemi csordapásztorok utódnépe.” Názáretben sem jártak hittel Hozzád a szegény ács házába főpapok, gazdagok, nagyurak, hogy foglald őket is imába. S kiknek az arany és a pompa, a rang, a hír volt hőn várt érték, Kis Jézuskád okos tanácsát s ártatlan áldását nem kérték. Nem simogatták gyámolodnak, Szent Józsefnek szelíd szakállát, hogy adjon nekik békéjében sötét gondot altató szállást. Lásd Mária, mily egyformák maradnak idők, emberszívek: kerülnek, kik régen kerültek, s hívek maradtak a jó hívek. 21 Győr, Pápa, Esztergom és Sopron gimnáziumaiban huszonegy éven át volt tanár, emellett önképzőköri munkával is az irodalom szeretetére nevelt. 1939-40-ben egy évet hitoktató lelkészként Celldömölkön töltött. Bekapcsolódott a Katolikus Legényegylet kulturális munkájába, és színpadi rendezőként is bemutatkozott. A tanítás, nevelés, gimnáziumi diákság pallérozása volt igazi hivatása, de munkatársa volt a Pannonhalmi Szemle című folyóiratnak is. Kéziratait a pannonhalmi könyvtár őrzi. Megjelent verseskötetei: A vígság szekerén (Somogyi Ernő álnéven, Győr, 1928); A kristály és a kaméleon (Esztergom, 1932). Tanulmányt írt Harsányi Lajosról (Esztergom, 1933). Történelmi arcképcsarnok. 1998. 22 Kiscellben Máriánál \ Mariazelli szentelt díszgyertya. XX. század vége felé
