Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
VI. Máig élő fogadalmi búcsújárások
VI. Máig élő fogadalmi búcsújárások 125 rületről is.10 Felsőváros lakossága máig őrzi hűséggel a hagyományait.11 A XVIII. században a város délnémet-osztrák barokk szellemben született újjá. Ez a megállapítás egyaránt érvényes az építészetre és a vallásos lelkiségre is. Ez utóbbinak erőteljes közvetítője volt a betelepülő katolikus német iparos réteg.12 A barokk vallási hitélet kiemelkedő, látványos eseményei voltak a körmenetek és a zarándoklatok, melyeknek szerepe a nagy veszteséggel és fájdalommal járó 1739-es pestisjárvány után még tovább növekedett. A búcsújárás minden plébánia híveinél közkedvelt volt.13 A jezsuiták körmenetet vezettek a Szent Sebestyén-templomba, Péliföldszentkeresztre pedig május 5-én zarándoklat indult, amelyet a jezsuita plébános támogatásával néhány polgár kezdeményezett. Erre az alkalomra lobogót csináltattak. Kisasszonynapkor a jezsuiták Bodajkra vezettek zarándoklatot, amelyen ezren vettek rész.14 A Felsőváros magyar származású parasztsága az 1739-es pestis után kápolnát épített és fogadalmat tett, hogy Szent Sebestyén és Szent Flórián napját minden évben körmenettel ünnepli meg. 1750-ben kolera és sáskajárás (1747-1748 után újra)15 pusztított Fehérvárott. Hogy a járványok és minden egyéb veszedelem elkerülje a várost, a Felsőváros lakossága még abban az évben fogadalomból Kiscellbe zarándokolt, s ott értékes kelyhet ajánlottak fel. A Felsővárosban Mária-szobrot emeltek, amelyhez minden évben körmenetet vezettek.16 17 Részlet a fogadalom szövegéből: „A sáskaveszedelem elhárítására az isteni szentfölség kiengesztelése céljából a máriadömölki processziót a jövő év húsvétkor tartjuk meg fényes ünnepséggel.” 17 A precesszió a Felsővárosból indult, külön haladtak a magyarok és külön a németek.18 E szerint a fogadalom 1750-ben kelt, de az első zarándoklat 1751-ben történt, s azon a német és magyar közösség önállóan vett részt. Vagy egy precesszió volt, vagy külön is vonultak, két menettel. 1779-ben a belsővárosi plébánia is zarándoklatot indított, de az hamar abbamaradt.19 A hagyomány megőrizte, hogy a sáskák a mező elpusztítása után a város nádfedeles házait is ellepték.20 A fogadalmi zarándoklatokon eleinte minden felsővárosi családból részt kellett valakinek vennie. Ez a fogadalmi zarándoklat a mai napig fennmaradt, s ennek a leírását közlöm a fejezet további részében. A zarándoklás méretei jól érzékelhetők abból az 1828-as statisztikai adatból, amely szerint akkor a fehérvári családfők száma 2 714 volt, s ebből a vizsgált városrész családfőinek száma 1299.21 Ez a statisztika jelzi a lelki-testi áldozatvállalás városrész szintű méreteit. A gyűjtött anyag szerint 1914-ig betartották ezt a fogadalmat. 10 Sükösd 2003. 20. 11 Székesfehérvár 1959. 1. 12 Fitz-Császár-Papp 1966. 40. 13 Németh 1979. 70. 14 Németh 1979. 67-68. 15 Sükösd 2003. 48 16 F. Szabó 1932. 10. 17 Koptik sáskajárás idején döraölki körmenetben vitte az oltáriszentséget. Tüskés-Knapp 2001. 330. Ennek nyilván híre ment a zarándokok között, és ez is hozzájárulhatott, hogy több kiscelli fogadalmi zarándoklat éppen a sáskajárással összefüggésben indult oda. 18 Sükösd 2003. 129. 19 Sükösd 2003. 129. 20 Horváth György elmondása szerint. 21 Pálfy 1938. 237-247.
