Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
V. Zarándokok emlékkönyve Celldömölk, 1943-(1970)
100 Kismáriacell május 26. „Az ostffyasszonyfai leány egyesület 54 tagja hódolt a Szűz Anya előtt és a hadifogjokért esedezett.” május 25. „A pünkösdhétfői leányzarándoklaton asszonyokkal együtt az alsósági plébániáról 262 személy vett részt.” május 26. „A vásárosmiskei leánycsoport 25 tagból álló csoportja ... a hadifoglyokért esedezett.” szeptember 14. Cirák, 115 fő. „Hálából a fogságból való szabadulásért, bűneink bocsánatáért hazánk sorsának jobbra fordulásáért, a fogságban sínylődök hazatéréséért...” szeptember 14. Nick, 70 fő. „Hálából a fogságból való szabadulásért, bűneink bocsánatáért, hazánk sorsának jobbra fordulásáért, a fogságban sínylődök hazatéréséért...” 1954. szeptember 12. Uraiújfalu, 35 fő. „Zarándokcsapat zászlót szenteltetett egy elesett Hősi Halott emlékére...” A fogságból való szabadulásért köszönettel, hálaadás: 1949. június 3. „Orosz fogságban voltam, ahonnan 1948. szeptember 17-én tértem haza. Fogságom ideje alatt több hazai fogolyszállítmány jött, amelyekből kimaradtam. 1948 elején tettem fogadalmat, hogyha az évben hazajutok, egy éven belül gyalog megyek a Celli szűz Máriához. Ezt a fogadalmamat beteljesítettem most, midőn máj. 29-én indulva, tegnap jun. 2án d.u. beérkeztem Székesfehérvárról.” 1949. szeptember 3-4. F. Homok (Fertőhomok) „Nagy hálával megköszönöm a boldogságos szűz Máriának az oroszfogságomból haza érkezésemet 1947- VII h 27en.” „Hálából a szerencsés hazajövetelemért.” Ménfőcsanak, egyéni: „...a drága szent Szűz meghallgatta fájó könyörgésünket és most szerető férjemmel hálát adhatunk, hogy a nagy orosz fogságból haza segítette.” 1951. szeptember 8. 1955. szeptember 11. A magyarság sorsának jobbra fordulásáért: 1947. május 11. Gérce „Bús magyarok imádkoznak édesanyánk hozzád. Fordíts felénk jóságosán tündöklő szép orcád. Sírva sírunk fohászkodunk feléd száll a lelkünk. Ennyi könnyes sok fájdalmat meg nem érdemeltünk. Pusztul s vesznek mindenfelé se házunk se földünk A vérünkkel összefolyik mindennap a könnyünk Megbocsátunk mindazoknak, akik reánk jöttek. Csak egyszer még add vissza a drága magyar földet.” [...] „a róm. kát. egyházközség és dalárda nevében.”
