Szent Márton püspök 316-397. Halálának 1600. évfordulójára (Szombathely, 1996)
Szent Márton liturgiája Imádságok, litánia, énekek, legenda Imádság Szent Márton oltáránál Mindenható jóságos Istenünk! A Te dicsőséged megmutatkozott Szent Márton püspök életében és halálában egyaránt. O megdicsőített Téged akkor, amikor pogány szülők gyermekeként beállt a hittanulók közé és szorgalmasan ismerkedett tanításoddal. Megdicsőített akkor is, amikor hitújoncként megosztotta köpenyét a didergő koldussal. Megdicsőített szerzetesi életével, papi és püspöki szolgálatával egyaránt. Amikor igédet hirdette, gyakorolta a felebaráti szeretetet, betegeket gyógyított, halottakat támasztott, haragosokat kibékített: mindig a Te dicsőségedet kereste, miként Legszentebb Fiad. Fiaddal együtt elmondhatta ő is: „Atyám, én megdicsőítettelek Téged a földön: a feladatot, amelynek elvégzését rám bíztad, elvégeztem” Qn 17,4). Add meg, Urunk, nekünk is, akik Szent Márton egyházmegyéjének papjai és hívei vagyunk, hogy egész életünk istenimádás, istendicsőítés legyen. Amikor imádkozunk, amikor igédet hirdetjük vagy hallgatjuk, amikor kötelességeinket teljesítjük, amikor jót cselekszünk embertestvéreinkkel, amikor bántalmazóinknak megbocsátunk és a bántalmakat békével tűrjük, amikor életerő tölt el bennünket és amikor a sír felé hanyatlik földi életünk: mindenkor a Te dicsőségedet szolgálhassuk. Szent Márton püspök! Amikor haldokoltál, tanítványaid sírva kérték: ne hagyd őket árván! Most, sok-sok évszázaddal halálod után mi is meghatott lélekkel kérünk: ne hagyj minket árván! Imádkozzál értünk, hogy megmaradhassunk és megerősödhessünk az igaz hitben, a töretlen reményben és a tevékeny szeretet-67
