Szent Márton püspök 316-397. Halálának 1600. évfordulójára (Szombathely, 1996)

A domonkosok, miután a temetővel körbevett templom mel­lett kolostorukat felépítették, hamarosan egy nagyméretű, há­romhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezd­ték meg. A félig kész hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében - összedőlt. Ekkor vállalta magára az építkezés költségeit gróf Batthyány Erzsébet (1619- 1674), gróf Erdődy III. György özvegye, amint ezt a főbejárat fe­letti építési felirat is hirdeti. A jelenlegi 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú temp­lom építőmestere a Batthyányiak szolgálatában álló olasz építész, Carlo della Torre volt. Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a három­hajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kripta első lakója maga az alapítónő lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy család vépi ága temetkezik. A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század köze­péről való, amikor is gróf Erdődy I. László titkos tanácsos és fe­lesége, gróf Illésházy Anna-Mária adakoztak a templom javára. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védő­szentje. A templom berendezésének minden bizonnyal legértékesebb darabja a déli diadalív melletti oltáron álló, csodatévő hírű Szűz Mária szobor, amely talán még a régi templomból származik és a domonkosok Mária kultuszuk miatt nagy becsben tartották. Az északi mellékkápolna, a Szent Márton kápolna bejárata fö­lött olvasható volt: „HIC NATUS EST SANCTUS MARTINUS”, azaz „Itt született Szent Márton”. E feliratot 1740 körül több Szombathelyen járó utazó is megemlítette. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi ko­lostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szom­bathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tataroz­zák. 38

Next

/
Thumbnails
Contents