Nagy János:: Hierolexikon polymathicum latino-hungaricum (Szombathely, 1845)
34 országban, hol sz. Anna’ teteme őriztetni mondatik. Apulia, Apuglia, olasztartomány az adriai tenger mellett. Aquae, (Urbs Aquensis, Aquisgranum, Aachen (Aix) jiilichi német herczegségben több császári koronázásról neves város ; 2.) Aquae, seu civitas aurelia Aquensium, Baden, város a’ hasonnevű határgrófságban. Aquae Augustae, Acqs, püspöki város jeles ferdővel franziaországban. Aquae calidae, vel solis, Bath, ángolországban britt földön jeles város. Aquae Flaviae, (Chiaves, Chaues) erősséggel ellátott város Portugálliában spanyol határszélen Tralos montes tartományban. Aquae Gratianae, (Aix) Sabaudiában (La Savoie) kis mezővároska ferdöiről hires. Aquae Helvetiae, (Castelia Aquarum) Baden, helvét köztársadalomban badeni cantonban. Aquae mattiacae, (Wisbadena) Wisbaden, nassaui herczegségben Máinz’ vidéke mellett város hasonnevű kerülettel. Aquae mortuae, (Aigues Mortes) mezőváros Rhodan folyó mellett francziaországban. Aquae regiae, (Sbaitla) Afrikában Byzaciumban. Aquae plumbariae, (Plombieres) savanyú vizról jeles város lotharingiai (Lorraine) kerületben. Aquae pulchrae, (Aqua pulco) Mexicoban réves város. Aquae saxonicae, Acken, város szászföldön. Aquae sextiae 1. Aquae Gratianae, (Aix). Aquae Statiellae, (Statiellorum) A- qui, püspöki város Olaszországban Montferrat herczegségben. Aquae Tarbellinae, 1. Aquae Augustae. Aquae Tibilitanae, (Culle, Chuli) Afrikában Numidiában város. Aquae tulco, (Aquatulco) rév a’ csendes tengeren Mexicoban. Aquile i a, (Aigle) nagy falu Rhodán folyó mellett Schweiczban. Aquileia, (Aquilegia) Algar, hajdan je les ősérseki város, ma kis falu Friuliban (Forujulium). Aquisgranum, 1. Aquae. Aquitania, Aremorica, franczia tartomány’ latin neve; másként Guienne. Aquula, 1. Acula. Arabo, Rába folyó magyar országban. Arania, (Aren) skót sziget. Araris, Szaone, Szajona, franczia országi folyó. A r a u r i s , (Erault) francziaországi for rásfolyó. Arausacus, (Arabrace) helység kis Örményországban Euphrat folyó mellett. Arausiensis principatus, oranimi hei czegség. Arausio, (Orauge) város franczia országban Provineeban, hol a’ Huganották’ iskolája hajdan virágzott, ’s hol 441-ben és 529-ben zsinat tartatott. Arausis, 1. Arausio. Arausorium, (Oranienbauin) Dessauban szászföldön. Araxes, (Aras) neves folyó, melly Herodot szerént Európát Ázsiától elválasztá. Arberga, helvét város Ar folyó szige tében. Arcegovina, (Herczegovina) európai törökföldön város hasonnevű kerületben. Arces duae, (Dardanellae) Dardanellák. Archangelopolis, (Fanum S. Arcban - geli,) Gorod, orosz birodalmi város. Ardinacha, (Armacha, Armagh) érseki város Hiberniában, vagy is Irhonban. Ardretum, (Ardres) franczia országi erősség Picardiában. Arduenna, (Arduennoriim sylva, Ardennes) haraszt, nagy erdőség franczia országban. Arelas, (Arelate, Arles) érseki város nyugoti franczia országban. Aremorica, (Armorica) Bretagne, tengeri város, a’ Celták tudniillik így neveztek általán minden tengerparti várost. Arenacum, (Arnheim) Rajna’ partján erős vár belgaföldön. Areopolis, (Rab bath Moab) város Ará biában, mellyel hajdan a’ Moábiták birtak. Aretium, (Arezzo) püspöki város a’ Tiber’ partján. Argatelva, (Argilia, Argile) skót tartomány. Argentina, (Argentoratum) Strassburg, a’ rajnai kerületben neves város. Argyropolis, (Potosi) terjelmes város Peruban de la Charcas tartományban. Ari mi ilium, (Rimini) püspöki város Romognában, az egyházi birodalomban. Arlap e, (Bachlarn,) Erlaph folyó melletti város Ausztriában. Armenia, Örményország. Armorica, (Normandia) Aquitania 1. Aremorica. Arnus, Arno, folyó Olaszországban. Ar óla, Aár, folyó helvét köztársadalomban. Arosia, (Árosén, Westerns,) püspöki város Szvédhonban, Westermanniában. Arrabo na, (Jaurinum) Győr, kir. város a’ Duna mellett magyarországban hasonnevű vármegyében. Arras, (Atrebatum, Atrebatiae) Atrecht, terjelmes püspöki város Belgiumban.
