Puskely Mária: Batthyány hercegorvos. Ősök, elődök, utódok körében (Szombathely, 2017)
II. Fejezetek az „ezer éves” Batthyány család történetéből - „Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél...? - Katonák, országnagyok, birtokszerzők, politikusok
252 tóttá meg az ellenségtől. Kossuth 1949. máj. 2-tól a Szemere-kormány külügyminiszterének nevezte ki. Teljes jövedelmét a szabadságharc ügyére fordította. Hitvese KEGLEVICH Augusta (1808-1879). 1849-ben Világos után halálra ítélték, Törökországba menekült, sanyarú hónapok után Párizsba emigrált. Itt is szegénységben élt. Egy rosszul sikerült sebészi beavatkozás után hirtelen halt meg. 47 éves volt. A Montmartre dombján temették el. Utóda nem volt. 1998-ban hamvait hazahozták Siklósra. * Pulszky Ferencz Urnák, a magyar kormány ügynökének Angol-országban Debreczen, május 19kén, 1849 Uram! Van szerencsém ide mellékelve egy nótát küldeni, mellyet kérem, hogy akár hivatalos, akár magán utón az angol kormány elébe juttasson, s arról méltánylást eszközöljön. A kormányzó elnök s a ministeri tanács megbízásából még annyit tehetek hozzá, hogy ha szükségesnek tartaná, minden kifogás elhárítására s a bennünket fenyegető veszély elhárítására, azon kedvező ajánlatot is terjessze fel részünkről, miszerint a magyar kormány nem idegen minden kérdés kiegyenlítése végett az angol kormányt egy oly erős positióval is megkínálni, melly kerekedelmi felsőbbséget a Duna alsó részén biztosítaná, s ez Zemlin-Zimon. Sőt ha ezen kívül az Adrián is hasonló pont kivántatnék, ott volna a Buccari kikötő; de ez csak az alkudozás folyamatátólfügg, a kormánynak jóváhagyásától leszfelfüggesztendő, s életbe csak akkorfog léphetni, ha az orosz interventio kérdésében ez által a tettleges fegyveres közbenjárását megnyernénk. Még az is hozzá tétethetnék, hogy Magyarország eddigi Ausztriával oly kényszeritett állásban volt kereskedelmi tekintetben, hogy az utóbbinak iparczikkei bevitele a legkedvezőbb feltételeken alapult, s hogy Magyarország e szerint kész volna bizonyos időre Angliával kereskedelmi viszonyaira nézve olly szerződésre lépni, mellynek következtében Anglia e tekintetben több előnnyel bírna, mint az előtt Austria bírt. De minden erejével, tehetségével s erélyességével hozzon eget s földet mozgásba, hogy a külhatalmasságok, vagy legalább maga Anglia az orosz interventio ellen maga is fellépjen vagy annak lehető legnagyobb erélyességel ellenmondjon. Én azt hiszem: Anglia elébbi nyilatkozatainak nyomán minden nemzeti jogoknak e vakmerő tapodását nem fogja tűrni. Egy hajóhadának a Dardanellák közti megjelenése Törökországot nekünk biztosítaná; - de miért nem küldhetné Anglia egy másikat a Balti tengerbe, ha nyomatékosan akar fellépni. ” a külügyminiszter Batthyány Kázmér380 380 Közzétéve: Pulszky F.: Életem és korom II. 324. A kézírásos levél dupplicátuma.
