Puskely Mária: Batthyány hercegorvos. Ősök, elődök, utódok körében (Szombathely, 2017)

II. Fejezetek az „ezer éves” Batthyány család történetéből - „Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél...? - Katonák, országnagyok, birtokszerzők, politikusok

212

I. Ádám két fia:

1) németújvári BATTHYÁNY II. KRISTÓF (1637. márc. 1.-1687. márc. 6. Rohonc) gr.

1655-től Dunántúli és Kanizsával szemben lévő végvidék főkapitánya, 1666-tól főpohárnok-mester, majd Vas vm. főispánja. Ő a hercegi ág őse. Rohoncon plébániatemplomot emelt Szt. Katalin tiszteletére.

Hitvese: PALOCSAI Mária (1644-1686). Fiai: II. Ádám és IV. Boldizsár (fi743. máj. 17.)

*

1659. jún. 25. Bécs. I. Lipót király levele Batthyány Kristóf dunántúli főkapitányhoz. Biztos forrásból értesült, hogy fivére, Pál, nem tudni mitől indíttatva, Németújváron egy templomot adott át, vagy átadni szándékozik az eretnekeknek. Fivérét tehát intse meg és tiltsa el attól, hogy katolikus templomot acatholicus kézbe adjon, ugyancsak inti házasságkötés tekintetében is. (Mem III—402.)

1664. aug. 9. Bécs. I. Lipót király Batthyány Kristóffal tudatja, hogy aug. 1- jén a Rába mellett (Szent Gotthárd) a törököt legyőzték, elrendeli, hogy minden

magyar véghelyen az ágyúkat süssék el. (Mem III—404.)

*

Zrínyi Miklós, a szigeti Hős magyar nyelvű levelei Batthyány Kristóf királyi tárnokmesterhez. In IVÁNYI Béla: A két Zrínyi Miklós körmendi levelei. Pázmány Péter Tudományegyetem Magyarságtudományi Intézete, Bp., 1943.

Batthyány Kristóf európai utazása 1657-1658. Közreadja: SZELESTEI NAGY László. Szeged, JATE, 1988. «Peregrinatio Hungarorum» 2.

2) németújvári BATTHYÁNY I. PÁL (1639. okt.-1674. ápr. 11.) gr., törökverő vitéz, szentgróti végvári kapitány. A grófi ág őse.

1664-ben részese volt a szentgotthárdi győzelemnek.

Fiatalon hunyt el. - Hitvese ILLÉSHÁZY Kata (1640-1681), fiai: III. Ferenc és I. Zsigmond.

II. Kristóf fia:

németújvári BATTHYÁNY H. ÁDÁM (1662. szept. 13.-1703. aug. 26. Bécs) gr., országbíró.

Szinte egész élete harcban telt el. 1685-ben a Kanizsával szemben lévő végvidék és a Dunántúl főkapitánya. 1686-ban lovascsapatával részese Budavár sikeres visszafoglalásának. 1689-ben Eszterházy Pál nádor mellett ő vezette Székesfe-