Puskely Mária: Batthyány hercegorvos. Ősök, elődök, utódok körében (Szombathely, 2017)
II. Fejezetek az „ezer éves” Batthyány család történetéből - A németújvári Batthyányak birtokai, családtörténeti helyek
173- Trauttmannsdorf - Újfalu339 - Újhegy340 - Újhelyjóka341 - Ungvár - Vác - Vághegy342 - Városhídvég343 - Város-Hodász344 - Város-Szalonak345 - 1574-től Vaskomját346 /Kemeten - Vasvár - Velem347 - Velemér348 - Velike349 - Vörösvár- Welege350 - Willersdorf /Villámos351 - Zalacsány352 - Zalaszentgrót353 - Zamárdi354 - Zamlacsafürdő - Zsámánd355 „Alemanniából a Hamburgi grófoktól származó Volfger jött be testvérével, Hedrikkel, és háromszáz páncélozott vezetéklóval. Géza fejedelem neki adta örök szállásbirtokként Küszén hegyét és Győr környékén a Dunának egy szigetét. Itt épített egy favárat, a hegyen pedig egy kolostort is, ott temették el.” THURÓCZY János: A magyarok krónikája. Európa, 1980. II.8.356 1538. febr. 21. Prága. Ferdinánd király levele Batthyány /I./ Ferenc vasi főispán, királyi tanácsoshoz, melyben jelzi, hogy febr. 2-án Németújvárból kelt le-339 Horvát falu. 181 kath. lakos. Földesura gr. Batthyáni família. (Fényes 1836) 36. 340 11 orvát falu, hegyes, sovány vidéken. 726 kath. lakos. Kőbánya. Szép erdő. Földesura gr. Batthyáni. (Fényest836) 48. 341 Felsőcsallóközi magyar kisközség, 57 házzal, 391 rk. lakossal. A XVIII. sz. elejétől a Zichyek és a Batthyányak birtoka. Ma Pálffy Béláné grófné birja. A község postája Nagyjóka. (Pozsvm 1898) 123. 342 Stájer határszéli község, 60 házzal és 406 német- és horvátajkú lakossal. Birtokos: hg. Batthyány Fülöp. (Vasvm-1898) 107. 343 Házainak száma 208, rk. és ref. lakosaié 1222. - 1688-ban Batthyány /II./ Adám országbíró, 1757-ben Batthyány Lajos nádor bírta. (Somvm-1898) 171. 344 146 házzal és 967 rk. és ág.ev. németajkú lakossal. Távírója Rohoncz. Közjegyzőségi székhely. Azelőtt a Batthyányak voltak a község foldesurai, és a birtok a rohonczi Batthyány-uradalomhoz tartozott. (Vasvm-1898) 107. 345 Érdekes régi község, 179 házzal és 1242 németajkú lakossal. A községnek vízvezetéke is van, melyet az 50-es években létesítettek. - Itt van a híres szalónaki vár. A külső kapun a Batthyány-czímer mellett az 1648-iki évszám olvasható. A várnak és az ehhez tartozó birtok nagy részének tulajdonosa gr. Batthyány Iván, míg a másik rész néhai Batthyány Lajosnak, az első magyar miniszterelnöknek tulajdonát képezte. (Vasvm-1898) 108. 346 Nagyközség. 1574-ben került a Batthyányak tulajdonába. 347 Magyar falu. 360 kath. lakos. Bort termeszt. Földesura a gr. Batthyáni familia. (Fényesl836) 36. - Magyar község, 70 házzal és 373 lakossal. Postája és távírója Kőszeg. Földesurai a Batthyány-grófok voltak. Egyike a leggazdagabb kőkori lelőhelyeknek. (Vasvm-1898) 113. 348 Magyar falu. 13 kath., 3 ev., 240 ref. lakos. A templom öszvedült. Földesúr gr. Batthyáni Károly és ’Sigmond. (Fényesl836) 59. 349 Német falu a' Stájer határszélen. 454 kath., 15 ev. lakos. Földesúr gr. Batthyáni Jánosné. (Fényes1836) 59. 350 Német falu, 166 kath., 270 ev. lakos. Róna földjei termékenyek. Földesura a gr. Batthyáni familia. (Fényesl836) 36. 351 Német falu. 26 kath., 320 ev. lakos. Hegyes, csekély határ. Erdő. Földesúr a gr. Batthyáni familia. (Fényesl836) 36. 352 Vára 1690-ben elpusztult, a Batthyány-család 1913-ban építette újjá emeletes kastélyát. Vö. Kiss Gábor: i.m. 572-573. 353 Vára 1654-ben került Batthyány /I./ Adám birtokába. 1704 után Rabutin császári tábornok felgyújtotta, majd 1710-ben felrobbantották. Várkastéllyá Batthyány Ferenc építette újjá 1787-ben. Vö. Kiss Gábor: i.m. 577-578. 354 Balaton-parti magyar kisközség. Házaink száma 150, rk. lakosaié 958. 1423-ban Batthyány László elzálogosította, 1477-ben Batthyány /I./ Boldizsár új adományokat nyert. (Somvm -1898) 177. 355 Házainak száma 101, lélekszáma 596. Lakosai horvátok és németek. Távírója Német-Újvár. Birtokosai hg. Batthyány Fülöp és gr. Batthyány Zsigmond. (Vasvm-1898) 116. 356 A két lovag nem Géza fejedelem, hanem II. Géza (1141-1162) uralkodása alatt vándorolt be. Ők az ősei a Hédervári és a Kőszegi (Németújvári) családoknak - Güssing nem más, mint a későbbi Németújvár.
