Puskely Mária: Batthyány hercegorvos. Ősök, elődök, utódok körében (Szombathely, 2017)

I. Dr. Batthyány-Strattmann László: Visszaemlékezés 1870-1929 - Korabeli irodalom (1870-1932)

122

Olyan emberrel, mint Batthyány László, másodikkal ebben az életben még nem találkoztam. Csak régi krónikákban, szent legendákban és írásokban olvastam, hogy ilyenek is éltek a földön.” Dunántúli Néplap, 1931. máj. 31.

Dr. Batthyány-Strattmann László herceg. Veszprémi Hírlap, 1931. nov. 15. 46. szám, 1-2. oldal; nov. 22. 47. szám, 1-4. oldal; nov. 29. 48. szám, 1-4. oldal. (A bécsi Jézus Társaság kiadásában megjelenő «Die Fahne Mariens» folyóiratból, a szerző engedélyével).

„Az elmúlt év halottai. Nem jött váratlanul, de mégis mindenkit megrendített Batthyány-Strattmann László herceg halála. A legendáshírű magyar főúr, a magyar arisztokrácia egyik legnemesebb és legmarkánsabb alakja, a körmendi hitbizomány ura, az országyűlés felsőházának tagja, az európai hírű szemorvos, 61 éves korában hosszas szenvedés után jan. 23-án /22-én/ az egyik bécsi szanatóriumban elhunyt. Halála nemcsak a magyar főúri világot döntötte gyászba, hanem megrendülve állt koporsója mellé az a sok szenvedő és szegény, akiket az ő jóságos egyénisége magához emelt.” Vasvármegye, 1932. jan. 1.

CSER Kálmán: „Felemelő s szorongató emlékem a vele való utolsó találkozásom. 1931 januárjának utolsó napjaiban fekete lobogót lengetett a szél a Batthyány-kastély homlokzatán. A bejárati kapunál összeverődött tömeg este nyolc órától várakozott a Bécsből érkező halottaskocsira. A császárvárosban hunyta le szemét a szegények orvosa. A kemény hideg sem tántorította el azokat, akik kötelességüknek érezték, hogy megadják a végtisztességet jótevőjüknek. Nem sokkal éjfél előtt gördült be a gépkocsi. A koporsót a gyászoló család tagjainak kíséretében a házikápolnába vitték. Néma csendben kezdte imáját az oltár legalsó lépcsőjén térdelő pap. A fojtogató némaságot csak a jelenlévők fel-felcsukló sírása törte meg. Többé már nem gyógyíthatja őket, nem segíthet nyomorúságukban a szegények orvosa.

Arisztokrata volt ő is, egyike azoknak, akiket az elmúlt rendszerben válogatás nélkül a nép ellenségének neveztek. A valóságban a szeretet lovagja volt, olyan személyiség, akinek példája máig sem homályosuk el, sőt éppen nehéz napjainkban világít még inkább, követésre hívóan.” Új Ember, 1992. máj. 10.

„Meghalt a köpcsényi kórház főorvosa. A herceg Batthyány László dr.-féle köpcsényi kórház volt főorvosa, dr Fuchs Otto meghalt. Dr. Fuchs 1932 márciusában ment nyugalomba és hosszú éveken át állt a kórház élén. Vele a bürgen-