Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)
A temetés
Az év legsötétebb napjaiban, igazi ködös borongós, leverő idő volt. Amikor azonban megindult a temetési menet a templomból, le a kriptába, akkor néhány pillanatra kisütött a nap. Mire vége lett a szertartásnak és kimentünk, ismét köd és homály borított mindent. Természetes jelensége volt a télnek. Nem lenne azonban lehetséges, hogy a mi Urunk így üzent valamennyiünknek?83 A győri szeminárium elöljárói és kispapjai levelet küldtek a szülőknek a gyilkosság után két nappal, melyet Böck János spirituális írt a nevükben. így szól a levél: A három gyermek révén mi is a Családhoz tartozunk. Ezt nemcsak gondoljuk, hanem ismételten tapasztaltuk is. JANCSI váratlan hazatérése alkalmával imádságunkkal és együttérzésünkkel azt szeretnék elérni, hogy mindannyian, élen a jó Szülőkkel és Testvérekkel, a hit fényénél lássuk és az istengyermeki szeretetnek erejében oldjuk meg ezt az emberi szívnek nagyon fájdalmas történést. JANCSI pappá levésének első pillanatában az imádkozó Egyház szavával ezt kértük számára a jó Istentől: Tündököljék benne az igazi élet teljes szépsége, hogy majd, ha számot kell adnia a rája bízottakról, az örök boldogságot nyerje el jutalmul. Az a rendíthetetlen meggyőződésünk, hogy JANCSIT nem veszítettük el. Csupán megelőzött minket az égi úton. Néhány évvel ezelőtt a balatoni körúton is néhányszor nagy lendülettel az élre futott. Őszinte együttérzéssel imádkozunk az egész Családért. Jancsiért, aki hazasietett. A Többiekért, akik még úton vannak. Böck János84 83 Brenner László vallomása. 84 A győri szeminárium elöljáróinak, papnövendékeinek levele a Brenner szülőkhöz. Győr, 1957. december 17. 83
