Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)
Versek a vértanúról
Kónya Mária In memoriam Egy mártír pap emlékére Nem létező beteghez hívtak gyóntatót. Jézus testét vitte sötét éjen át, Isten szolgájának nem volt célbajutás. Útközben ifjú életét kioltották. Mint Krisztusnak, tőrrel döfték testét, az éjszaka elnyelte fájó sikolyát. Nem hatódott meg, ki szörnyű dolgát tette, hisz eltévedt lelke a gonosszal cimboráit. Nem szólalt meg a lelkiismeret szava. Rejtély maradt, ki e súlyos bűnt elkövette. Az igaz bíró ott a túlsó parton s számadáskor fényt derít a tettre. Hős vértanú lett a nyájnak hű pásztora, miért tették, nincs rá értelmes felelet. Hosszú évtizedek múltak el azóta, dimbes-dombos úton tűzdelt kérdőjelek. A testet elpusztíthatja a rosszindulat, de a lelket megsemmisíteni nem lehet, mert az égi mezőn fehér rózsakertben Isten a léleknek jelöl méltó helyet. A könnyező utókor méltán emlékezik. A tett színhelyén kápolnát épített a megbocsátó Isten dicsőségére egy mártírnak állított örökös emléket. Nádasd, 1998. 236