Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)
Versek a vértanúról
Missa in Angustiis Brenner János emlékére Imádság-darabokat öklendezve átvágott torokkal -irgalmazz, kegyelmezz! Csattogó vonatként áldásával robog a csukott szemű fák és kiürült csapások, kihűlt mezők mentén a szél- most történik s nincs is soha vége - holott a gyilkosok rég elvonultak. Jelen idejű minden vértanúság. Mint kedves arcon rémület árkai, vagy fájdalom, amellyel halálunk mozdul a test sűrűjében, s amikor dülledt ereinket nézzük a szivárványhártya mérgezett kútja mélyén sejtve a fiaink arcára sápadt jövőt: a rettegések halotti maszkját. Most történik, Rábakethely erdejének körhinta irama a pupilla gyűrűiben- áldott, ki az Úr nevében jő - mellén viszi, kabát alatt az ostyatartó. Rozsdafolt a vér karingén: negyven éve szárad. Kutyát hall csaholni, közel a házak s hiába: távolodik tőle minden, a nyírfák mezítelen törzsére fagy a veríték. Csak a félelem dühében kapkodó kezek, csak a kések csapdosása! Harminckét sebből szivárog vére, amikor a sietve kiakasztott kamraajtón aznap éjjel felboncolják. Markában fagyott föld-darabka. Se fű, Czigány György
