Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)
Brenner János prédikációi
tett. „Mikor a világba jött- mondja Szent Pál -így szólt: a könyvtekercsben rólam írva van. íme jövök Atyám, hogy megtegyem a Te akaratodat.” Jákob kútjánál Jézus leül és megpihen, az apostolok addig bemennek vásárolni. Míg ők távol vannak, beszélget egy szamariai asszonnyal, és utána az apostoloktól nem fogad el semmit. Akkor kezdenek tanakodni az apostolok, mi lehet az oka? Kitől kaphatta Jézus az ennivalót? Jézus látván gondolataikat, így válaszolt nekik: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát tegyem, aki engem küldött.” Ez az isteni akarat Krisztust a szenvedések éjszakájába küldi. De ott sem lázad, amikor teljesen egyedül viaskodik, és gyötrő kínjában a vér-verejték gyöngyözik szent homlokán, felnyög a szenvedés terhe alatt: „Atyám, ha lehetséges múljék el e pohár tőlem, mindazáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint Te.” Igen, mert ezért jött a világra. Neki ki kell engesztelnie a haragvó Istent, hogy ismét gyermekeivé fogadja az embereket. Krisztusnak ez az áldozati lelkülete volt az, ami tetszett az Istennek. Az, hogy készséges volt mindenre az Isten kedvéért. Egyre csak azt mondta, legyen úgy, ahogyan akarod, és vállalta a szenvedések éjszakáját is, csakhogy létre hozza a rég óhajtott békét az Isten és az emberek között. De nemcsak ez az áldozatos lelkűiét volt az elégtétel. Ez önmagában nem elég. Hanem az a tény, hogy Isten fia volt, aki vállalta mindezt. Földi ember keresztre feszíthetné magát akárhányszor, hordozhatná a nehéz keresztet akármeddig, még a saját bűneiért sem tudna eleget tenni. Ide az Isten Fiának minden tekintetben tiszta és szeplőtelen áldozata kellett. Ugyanez az áldozat van és folytatódik a szentmisében. Krisztus áldozati szándékában újra és újra feláldozza magát a kenyér és a bor szülében. Ezt a feláldozott állapotot jelképezi a kenyér és bor különállósága. Épp úgy, mint a kálvárián, mikor az áldozat beteljesedett, Krisztus testéből szent vére elfolyt, és maradt egyedül teste a kereszten. Csakhogy amíg a kereszten az áldozat véresen ment végbe, az oltáron vér nélkül ismétlődik a világ végéig a bűnök bocsánatára. És mégis, mindkettő végtelen érték és kedves az Isten szemében, mert ö nem a kínban és ömlő vérben gyönyörködik, hanem az áldozatot hozó lélek 190
