Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)
Paptársak a vértanúról
én a budapesti margitszigeti szabadtéri színpadon, a „Megfeszített” című rockoperának ősbemutatóján, amikor háromezer ember átélhette Krisztus szenvedéstörténetébe ágyazva a magyar nemzet ezeréves szenvedésének áldozatát. A mű végén a szabadtéri színpad lámpái hatalmas fénykeresztet alkotva leereszkedtek középre, miközben egy zenei betét felsorolta azok nevét, akik a magyar történelemben fizikai szenvedéseket éltek át, és vállalták életük feláldozását a hazáért. A sok neves és névtelen magyar vértanú közé kell sorolnunk Brenner János egykori rábakethelyi káplán atyát is, akire most, a magyar millennium évében, az emlékére épített kápolna felszentelésének búcsúnapján szentmiseáldozattal emlékezünk. Búcsút ünnepelünk ebben a kápolnában, amely annak köszönheti létét, hogy itt, ezen a helyen, amelyet fiatal paptestvérünk kiömlő vére öntözött és megszentelt, itt nyerte el isteni Mesterétől a vértanúság pálmáját 1957. december 15-ének éjszakáján. Brenner János a keresztény magyarság szabadságának áldozata. Az 56-os forradalom és szabadságharc megtorlásának sok áldozata volt országunkban. Az Ő meggyilkolása azonban nem megtorlásból fakadt, hiszen a szelídlelkületü, fiatal lelkipásztor nem vett részt személyesen az 56-os eseményekben. Brenner János meggyilkolása a hívő magyar nép megfélemlítését szolgálta. Ne merjen a nép a vallásszabadság igényével többé előállni. A nyomozás pedig alkalmat adott, hogy a környék lakóit kegyetlenül kihallgassák és fizikailag is bántalmazzák, elnémítsák. Ezért került O a magyarok keresztfájára áldozatul hazájáért, népéért. Mit is jelent az áldozat? A Szentírásban Ábel áldozatából kaptunk először feleletet kérdésünkre. Ábel nagyon szerette az Istent, az ő Teremtőjét. Szeretetét azzal is ki akarta mutatni, hogy lemond valami értékéről, ami a legkedvesebb számára, és odaajándékozza az Úrnak. Ábel tudta, hogy Isten az áldozaton keresztül - végső soron - öt magát akarja, tehát azt kell adnia az Övéből, ami számára oly becses, hogy szinte ő maga is benne van. És Ábel lemondott legkedvesebb bárányáról, oltárra tette. Az áldozat füstje oszlopként szállt a magasba 152
