Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)
Paptársak a vértanúról
után arábakethelyi plébániára, 1958. március 1-jével. Amikor ez szóba került, majdnem mindig megkérdezték tőlem: Nem fél odamenni? Akkor, amikor a gyilkosság történt felszentelt papként Budapesten tanultam a Központi Szemináriumban. Most is emlékszem, december 21-én szentelés volt az egyetemi templomban az esti szentmise keretében. A szentmise után tudtuk meg a szomorú hírt. Karácsony után édesanyám levelet írt nekem, amelyben leírta, hogy szülőfalum plébánosa, Baráth esperes úr járt nálunk és elmondta, hogy mi történt Rábakethelyen. És azt is mondta az esperes úr édesanyámnak, hogy engem helyeznek Rábakethelyre. Édesanyám azt írta: de el nem menj ám! Akkor én is megdöbbentem, de a félelem elmúlt, és amikor idejöttem Rábakethelyre - hála Isten - elmondhatom, nem volt bennem semmi félelem. Összesen két és fél évet töltöttem a rábakethelyi plébánián. Ezt az időszakot nehéz összefoglalni és jellemezni. A Diokleciánféle egyházüldözés idején, amikor Szent Kvirin szciszciai püspököt Sabariába, Szombathelyre hozták, hogy elítéljék és kivégezzék, nyilvánosan vezették föl, mutogatták mindenkinek, hogy ijedjenek meg és féljenek. A császár tévedett, mert a keresztények egyáltalán nem ijedtek meg, nem ingatta meg őket a megalázott püspök látványa, sőt inkább megerősítette őket. Amennyire tudtak, segítségére siettek és tisztelettel, szeretettel vették körül. A vértanú püspök szenvedése tehát nem ijedtséget okozott, hanem hitbeli megerősödést. Rábakethelyen is ilyenformán történt. Mindenkire döbbenetes hatással volt a brutális gyilkosság, de nem tántorította el a híveket sem a templomba járástól, sem a hittanbeiratástól. A plébánia hitéletében nem jelentett visszaesést, sőt a hívekben egy szívósabb, tudatosabb vallásosságot eredményezett. Biztos, hogy volt egy csendes feszültség a hívek körében: hallgatás, de ebben a hallgatásban, csendben érlelődött Brenner János vértanú tisztelete. Brenner János életének, vértanúságának hozzánk, mai keresztényekhez szóló egyik üzenete ajitoktatásról szól. Brenner János tanította az iskolás gyerekeket, a magyarlakiakat, 146
