Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)
Pogány ok idején
templomszenteléskor. Nem engedték, hogy az emlékművet betegyék a magyarlaki templomba. Látszott a rosszhiszeműség. Bukits Miklós né- A halálesetről tudtunk, de magát a gyilkosságot csak a halálos ágyon mesélte el az édesanya. Ő erről nem beszélhetett, és ez volt a legnagyobb fájdalma, hogy magába kellett zárnia, nem lehetett róla beszélni. Én akkor a halálos ágyánál ígéretet tettem, hogy beszélni fogunk róla. Ha beszélni lehet róla, akkor miért tartsuk titokban. Brenner László-Nem akarom szentté avatni az öcsémet, egyáltalán nem is szabad nekem azt megtenni. De biztos, hogy volt benne valami az életszentségből, az egész egyéniségében. Ennek hatása van az emberekre. Egyébként a természetfólötti világban mások a törvények, mint a természetes világban. Mi nem értjük azt, hogy most miért kellett ennek így lennie, vagy úgy lennie. Az Isten akarata volt ez! Azt mondhatom, hogy az igazi oka a halálának a jó Isten akarata: hogy ennek a szétesett magyar népnek, amelyik tényleg eszmény nélküli, Isten nélküli - az Isten küldött egy eszményképet. És az eszményképnek meg kellett szenvedni, meg kellett halnia. Kurucz Erzsébet- Megverem a pásztort, elszéled majd a nyáj - és tévedtek, mert a pásztor életét elvették ugyan, de az emberek keze összekulcsolódott némán, nagyon megfenyítettek mindenkit. Beszélni nem lehetett róla sem itt, se máshol, sehol. Hallgattak, de nem volt kisebb a hitélet azért, mert őt megölték. Hisz abban az időben nem csak ő volt az egyetlen. Országos viszonylatban többet is megöltek, vagy halálra kínoztak. Dancsecs Imre- Ez egy politikai gyilkosság volt. 131
