Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)

A nyomozás

Ugyanígy az sem ismeretes, hogy kié volt a helyszínen talált khaki színű kalap. A nyomozás során a kutyák szagot vettek a kalapról, de sem az első, sem a második elítéltnél nem jelezte a kutya, hogy az övé lenne a kalap. Sőt egyetlen környékbeli férfinél sem jelzett a kutya. Talán nem helybeliek voltak a gyilkosok?

A plébánia feljárata mellett a falon vémyomokat találtak.110 Ezeknek a nyomoknak a vércsoportját feleslegesnek tartották azonosítani.

Ugyanígy elmaradt az azonosítása azoknak a hajszálaknak, amiket a sértett kezében találtak. Pedig ezek a vizsgálatok közelebb vezethettek volna a gyilkoshoz.

A templom kulcsait a gyilkosok elvették Brenner atyától, azonban amikor a plébániára visszatértek, ezekkel nem tudták kinyitni az ajtót, mert a plébánia kulcsait útközben elvesztették. A gyilkosság után fél évvel egy fiatalember találta meg egy átereszben. A nyomozók nem leltek ezekre a kulcsokra, de az iratokban úgy szerepelt, hogy ők találták meg a Kántor kutya segítségével.

Kóczán Tiborral kapcsolatosan a B.XVI.5472/1965. számú peranyag 7. oldalán a következő szerepel:

Vádlott Rábakethely községben az iskolai évei alatt rendszeresen ministrált a katolikus templomba, így tökéletesen ismerte a parókiát, az ott meghonosodott szoká"“MOL XX-5.d-B-402-1969. 13. d. Budapesti Fővárosi Bíróság B. XVI. 5472/1965- 24. sz. 13.

105