Harangozó Ferenc: A csendlaki parókiától a szibériai hómezőkig (Szombathely, 2012)

1942 -1948

A SZÖRNY MARKÁBAN

Megálltunk a Bartók Béla úton, a hírhedt Hadik-laktanya előtt. Ott az országos KATPOL székelt. A hatalmas szürke épület előtt géppisztolyos őr rótta az utat. Benn, a szintén szürke folyosókon mindenütt őrök álltak, akik nekem szegezték a fegyvert, amikor elhaladtunk mellettük. Félelmet akartak kelteni. Bevezettek egy erősen letapétázott terembe. Ahogy beléptem, vakító fényszóró világított rám úgy, hogy nem láttam semmit, csak egy asztal mögött ülő kövér alak körvonalait, aki engem mustrált:- Körülbelül hat láb magas. Mindig is így képzeltem el ezt a fasiszta papot. Na, fog most már beszélni?

Én hallgattam.- Szaléz is így kezdte, de aztán megtört. Az intelligens emberek mind megtörnek, nem bírják a kínzást.

P. Szalézra39, a gyöngyösi ferences páterre gondolt, akit pár hónappal előttem hurcoltak el, és az a hír járta róla, hogy a börtönben agyonverték.

Szavai nem keltettek bennem semmi félelmet, csak valami nagyon mélyről jövő szomorúságot.- Szóval nem akar beszélni? Akkor vezessék le a tizenhármasba!

Levezettek. Az alagsornál egy nagy, vasrácsos ajtóhoz értünk: a börtön... Sötét volt, nyirkos és hideg levegő csapott meg. Az őr belülről kinyitotta a nehéz vasrácsot. Belöktek. A vasajtó súlyos zuhanással csapódott be mögöttem. Betaszítottak egy oldalfülkébe. Állványokon különféle fegyverek: géppisztoly, golyószóró, villámgéppuska. Innét egy kis szobába

39 P. Kiss László Szaléz (1904-1946)

59