Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Lelkigyakorlat

A lelkigyakorlat a kispapi életben nagyon fontos, és döntő szerepet játszik. Mi megválasztjuk a mi sociusunkat112. Ki lenne más, mint az, akinek a segítségül hívásával megkezdtük lelkigyakorlatunkat. Nekem a lelkigyakorlatra sociusom, spirituálisom, rektorom a Szentlélek lesz. Veni Creator Spiritus113. Te vezess engem. Ad maiorem gloriam!114 A vigasztaló, a Paraclitus egy pillantás alatt helyrehozza az életet. Szegény bűnös lelkekből oly lelkeket tud nevelni, hogy a világ megcsodálja. Én most nagy munkába fogtam. Nem kincseket keresek, hanem annál is értékesebbet, lelkemet keresem. Bele kell nézni magamba. A lélek olyan, mint a mély tenger. Mindenféle állatok vannak benne. Azt a Szentiéleknek mind ki kell tisztogatni. Azért is kérem a Szentlelket annyira, mert az a csend, a magány szükséges annak befogadására. Az Atya hangját hallottuk, de a Szentlélek képét láttuk. A Szentlélek nem beszél, mégis mi mennyit várunk tőle. A Szentlélek befelé munkálkodik. Most ráborul a lelkemre a csend lelke. Jöjj, Szentlélek, és világosítsd fel értelmemet. Hat a Szentlélek, nem beszél, mégis tanít. Az inspirációja megcsapja a lelkeket. Nem kell látni. Szólt ő a próféták által. Ne csak a Szentlélek legyen a vezető, hanem a csend, az maga is itt legyen. Milyen jó ebből a világból kiszakadnunk. Köszönjük a Szentléleknek ezt a nagy ajándékát. Talán most néhányan azt mondjátok, hogy nem lehet ilyen zavaros időben dolgozni, s mélyen elmerülni. Mi mégis tegyünk úgy, mint az Anyaszentegyház tett és tesz is már 2000 éve. Volt már az Anyaszentegyháznak kétezer éves történetében, melyre rá lehetne mondani, hogy békében élt? Az Anyaszentegyház egyik kezében tartotta a szentolvasót, a másikban pedig a kardokat, a pajzsot. Az Egyház a győzedelmes Krisztus életét folytatja.

113 Jöjj Teremtő Lélek (himnusz a Szentiélekhez).

114 Isten nagyobb dicsőségére.

» 94 «