Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)
Dallos Imre naplója
mint amilyen maradt egész életében: igazi vallásos lelkipásztor. Életében, mint ahogy kispapként is, teljesen Istenre hagyatkozott és elfogadta akaratát. Tudta és hirdette, hogy Jézus „helyet készít számunkra”, nem hiába élünk. Különösen átélte az Eucharisztia lényegét, a szentmise áldozatát, az átváltoztatás szavait. Becsülettel és helytállással befejezett földi élete után nyugodt szívvel tehetett jelentést az Úrnak, kispapként elhatározott munkájáról. De túl a személyes feltárulkozáson, ez a Napló egy fontos történelmi kronológiai írás, kordokumentum is, a háború végső szakaszáról, Szombathely és a Székesegyház pusztulásáról. Nem sok meggyőzés kellett ahhoz, hogy O is úgy gondolja: naplóját közkinccsé kell tenni. És ez most beteljesedett. Nagyon örülök Naplója megjelentetésének, ami köszönhető ár. Gyiirki László pápai prelátus, körmendi plébános Úrnak, aki értékelve az írás és dokumentum jelentőségét, megteremtette a kiadás lehetőségét. A laudatiot a szerző, Dallos Imre biztosan elhárította volna. Nagy kiváltságnak tartom, hogy azok közé számíthatjuk magunkat, akik előtt papként és emberként tanúságot tett Isten szeretetéről Dallos Imre, és bizalommal volt irántunk, barátságával tüntetett ki. így lehettünk naplójának első olvasói és ezen kiadás szorgalmazói. A hűségben eltöltött papi szolgálata a Naplójában deklarált jó döntésének igazolása, hisz Krisztus hiteles követőjeként munkálkodott az emberek üdvösségének szolgálatában, keresztény meggyőződéssel és szeretettel. Ránk hagyott Naplója, ifjúi lelkének szép éneke gazdagítsa és gyarapítsa lelkünket! Szombathely, 2006. május 28-án Pácz Miklós dr. » 6 «
