Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Dallos Imre naplója

jól. Minden most a legjobb rendbe megy. Az édes Jézus reggel beszáll a szívünkbe és ez oly meleg, oly édes érzéssel tölt el. Kimondhatatlan boldogság az, amikor a lelkem valóságos templom, valóságos szentségház, valóságos szentségtartó, valóságos mennyország, ahol az angyalokkal együtt áldhatjuk az Urat. Köszönöm, édes Jézusom, hogy a szeretet szentségét adtad nekünk.

december 14.

Megható, gyönyörű könyvet olvasok. Krisztus kínhalála. Dr. Hynek tollából. Valóban borzalmas az Úr szenvedése. Most tudom csak igazán átérezni, hogy micsoda fájdalmakat élt át az édes Üdvözítő bűneinkért, miérettünk halt meg és szenvedett kínhalált. Édes Jézusom, te megváltottál engemet is, add kegyelmedet, hogy híven tudjalak szolgálni az élet minden vonalán. Ne lankadjak el a Te szeretésedtől, hanem mindig ugyanazon szeretettel szeresselek.

december 15.

A vak meggyógyításáról elmélkedtünk ma. Az Úr meggyógyította, mert kérte és mondta: Dávid fia, könyörülj rajtam, mert beteg vagyok. Igen, Uram, én is kérlek Tégedet, s mondom, hogy könyörülj rajtam. Segíts meg! Oly boldog vagyok, hogy az isteni, mennyei kegyelem velem van. Uram, add, hogy mindig velem legyen. Jöjjön bármi nehézség, bármi megpróbáltatás, mindig veled lehessek, én Jézusom. - Riadó volt a hóesésben. -Tőke Pista itt volt a szemináriumban. Tőle hallottam, hogy Káldy a páncéltörőknél van. íme, így megy az élet.

» 65 «