Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)
Dallos Imre naplója
kormányzójának kiáltványát a nemzethez.27 Ezzel bejelentette, hogy fegyverszünetet kér. Éles szavakkal bírálja a németek magyarországi tartózkodását. „Minden józanul gondolkodó ember tudja - mondta a kormányzó úr kiáltványa -, hogy ezt a háborút a Német Birodalom elvesztette. Egy nemzetet sem lehet becsületéért elpusztítani és egy másik néphez kapcsolni. Mi nem akartunk semmiféle erőszakos nyomást. A csehektől csak a magyarlakta Felvidéket kapcsoltuk vissza, a románoktól pedig kö-1920-1944 között. Jómódú református vallású középnemesi családból származott. 1909-től 1914-ig I. Ferenc József egyik szárnysegédje. Az I. világháborúban a Novara nevű sorhajó parancsnoka volt. Az otrantói tengeri ütközetben - melyben súlyosan megsebesült - kitüntette magát 1917 májusában. IV. Károly 1918 márciusában ellentengernaggyá léptette elő, így az egész flotta parancsnoka lett. 1919 júniustól a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, majd a „nemzeti hadsereg” fővezére. Fegyveresei élén 1919. november 16-án bevonult Budapestre. 1920. március 1-jén a nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta. 1921-ben megakadályozta IV. Károly két, a trón elfoglalására tett kísérletét. Bár a gyakorlati politikába nem mindig avatkozott be, politikája a konzervatív erőket támogatta. Szovjetellenessége és a trianoni béke minden áron való revíziójának szándéka nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország szoros kapcsolatokat épített ki a Olaszországgal, majd Németországgal, később szövetséget is kötött velük (háromhatalmi egyezmény, 1940. szeptember). Fontos szerepet játszott abban, hogy Magyarország belesodródott a II. világháborúba. 1942-ben a nyugati hatalmakkal való kapcsolatfelvételt a szovjetellenes háborús erőfeszítések kísérték. Amikor a különbéke-kísérletek megakadályozására a németek megszállták hazánkat (1944. március 19.), kényszerűségből bár, de kinevezte a németek által követelt új kormányt. Közreműködésével a németeknek sikerült jogfolytonosság látszatát fenntartani. A háborúból való kilépési kísérletét - 1944. október 15. - rosszul készítette elő. A német segítséggel végrehajtott nyilas puccs után Horthyt Németországba szállították, ahol amerikai fogságba került. A nürnbergi perben tanúként hallgatták ki. 1948-tól haláláig a portugáliai Estorilban élt. Hamvait 1993 őszén szállították haza, újratemetésére szülőfalujában. Kenderesen került sor. 27 Horthy Miklós a kiáltványt déli 12 órakor tette. Ezt követően a rádió ezt többször beolvasta, valószínű, hogy Dallos Imre egy ilyen későbbi beolvasást hallott. A moszkvai tárgyalásokra való minden utalás nélkül a kormányzó ebben csak annyit jelentett be, hogy „fegyverszünetet kérünk ellenfeleinktől és megszüntetjük az ellenségeskedést velük szemben”. A súlyos zavar következtében - a vezérkar nem küldte ki a csapatokhoz Horthy hadparancsát az átállásról - a kiugrási kísérlet csúfos kudarcot vallott. » 30 «
