Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Lelkigyakorlat

Kethelyre mentem templomba. Istenem, újra itthon láthat­tam mindent. Esperes úrnál242 voltam bent reggel. Majd Piros­ka Jóskával hazajöttem. Most tudtam meg, hogy Jóska nálunk lakott egy hónapig. A falut 1 hétig kiköltöztették, és az egész fa­luban csak mink maradtunk itthon. Hál’ Istennek, mert akkor nem találtunk volna semmit sem itt. így is szétvágták a boltun­kat. De annyi baj legyen. A jó Isten megsegít minket. május 9. Meg kell emlékezni arról a nagy szeretetről, mellyel engem körülfognak. Mindenki örömmel ölel körül és könnyeznek, és mondják, hogy sokat gondoltak rám, hogy élek-e még. Oh, mily jó érzés ez a szeretet. Ma egész nap szóltak a harangok. A hábo­rúnak vége. Németország feltétel nélkül megadta magát, s letette a fegyvert. Úgy féltünk, hogy baj lesz, mert innét 30 km-re Né­metországban (Ausztriában) körülzárták a 2. SS hadosztályt és a Hungarista halálfejeseket. Irtó harc tombolt itt. Állandóan ágyúz­tak és mind jobban közeledtek erre felé. Már Feldbach vidékén voltak. Ezek a németek halálukig küzdöttek, mert úgyis agyon­lőtték volna őket. Ma azonban letették a fegyvert. Már vasárnap nagy plakátok jelentek meg Szombathely utcáin, mely szerint Németország 14 óra 41 perckor kapitulált. Az állomáson Dálno­­ki-katonák mentek Németország felé, ahol bevetették volna őket. Micsoda különbség van az orosz és a magyar katona között. A magyar tisztek puskával járkáltak. - Frühwalt volt nálunk, aki azt mondta, hogy Tito243 megszáll bennünket, két hetet sem adott. május 8. 242 Kovács József (Ostffyasszonyfa, 1892. május 17. - Rétalap, 1967. május 16.) szombathelyi egyházmegyés pap. 1918. január 30-án szentelték pappá. 1920-1929 között adminisztrátor Budafalván, 1929-től plébános Rábakethelyen, kerületi espe­res. 1945-től plébános Kemeneshőgyészen. » 176 «

Next

/
Thumbnails
Contents