Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Lelkigyakorlat

nek. Az orosz parancsnokságra megyünk, ahol misére engedélyt ad­nak, s itt borzalmas bornál kínálnak. Egy pohárnál meg kellett inni. Egyszer csak a kastélyba hivatnak, hogy a kegyelmes úr218 elájult. Futunk az utolsó kenettel. A templom előtt a teherautóról leugráló oroszok megállítanak és géppisztolyokat szegeznek ne­künk. Nehezen értetjük meg, hogy beteghez megyünk. Végre a kastély ajtajáig elérkezünk. Itt is lefognak. Itt is agyon akarnak lő­ni minket. Végül a tiszt egy katonát ad mellém, és beérünk a föld­szintre. Itt is kiabálnak ránk. Végre sikerül feljutni a lépcsőhajlatig, és ott feküdt az érsek úr,jóságos, kegyelmes atyánk ott feküdt a föl­dön, fejjel a sarokban. Már meghalt. A szent kenettel megkenjük. Felsegítjük és viszik fel az emeleti szobájába. Mi indulunk haza. A kapunál megállítanak, és az orosz katona elfut a tiszthez, de az alszik. Minket 3 új orosz felkísér az egyik emeleti szobába. Itt géppisztolyo­kat szegeznek nekünk és ordítják, hogy adjunk nekik órát. Nincs - válaszoljuk, hiszen már mind elvették tőlünk. Fejünknek szegezik a pisztolyokat és ordítanak. Majd megragadják a grófot és viszik. Min­ket pedig a szobába parancsolnak, s el ne szökjünk, mert agyonlő­nek. - Mi lesz most? Végeztünk az életünkkel. Általános bűnbocsá­natot kapunk egymástól. Álldogálunk és várjuk, hogy mikor jönnek értünk. Nem jönnek. Itt van az ágy, s lefekszünk. Gondolkodni és aludni nem tudunk, pedig már harmadik éjjel nem igen aludtam. Közben kiabálások és lábak csattogtatása hallik. Rohangálásokat, lö­véseket és kézigránátok robbanását halljuk. Istenem, elérkeztem a halálba. Megváltó Jézusom, hozzád megyek. Talán ez lesz a legjobb még. Néha megnyugszom, de máskor mégis remegek. Mennyi idő van, azt nem tudjuk. Kopogtatás. Felállunk, de a gróf jön be s mond­ja, hogy agyon akarták lőni őket. Minden szobát összetörtek és szét­hánytak. Reggel pedig két orosz katona jön tolmáccsal, akik lekezez­tek velünk és azt mondták, hogy nyugodtan átjöhetünk. Átjöttünk és más orosszal nem találkoztunk. 218 Mikes János. » 153 «

Next

/
Thumbnails
Contents