Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Lelkigyakorlat

február 26. Iterum Gunsium!201 Bizony-bizony. Most már jó messze kellett menni. Majdnem Cákra érkeztünk. Reggel szépnek mu­tatkozott az idő, de később felbőszült, s néha az eső is meg­eredt. Itt csatornáztunk. Délig az én csoportom, mármint az a csoport, melyben én is voltam. Délután pedig 1 méter széles ár­kot ástunk vízelvezetés céljából. Radvány Misi sokat akadékos­kodott. Este a vonatban énekeltünk: Ki tudja merre, merre visz a végzet! Spirituális úr velünk volt az énekben. február 27. Kellemes meglepetés ért. Megérkezett édesapám, meg a Ja­ni. Éppen nadrágot varrtam, mikor jöttek értem. Nagyon meg­örültem neki. Délután 2-től '/2 4-ig beszélgettünk. Most mond­ta, hogy Farkasfán agyonlőttek egy katonát. Kethelyen202 a Gál Ferkót is kivégezték. Hej, szomorú világ. Édesapám pedig ‘/2 4- kor ment, mert a csomagját most kapta ki. február 28. A tunyaságról elmélkedtünk ma. A tunyaság hozza az unott­­ságot és az undort, és ennek következtében könnyen jön az aposztázia203. Uram Jézusom, adj erőt, hogy tudjak rendesen ta­nulni, s mindig le legyek foglalva, s így semmiféle baj ne érjen engem. Ma 3 perces riadó volt. Nagyon fáradt és álmos voltam ma. Levelet küldtem a Bözsi néninek. Megkezdtem az etika ta­nulást. Istenem, segíts meg ennek a tanulásában is. 2®' újra Kőszeg 2112 Rábakethely. 2^)3 hittagadás » 138 «

Next

/
Thumbnails
Contents