Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)
Dallos Imre naplója
ját viharok csapkodják, jöjj, ó jöjj segítségünkre. A Boldogságos Szűz Máriához is könyörögtünk és elénekeltük ezt a szép ősi egyházi éneket: „Gyászba borul egek, háborgó tengerek csillaga Mária, segíts meg nemzetünk, mert elveszünk.” szeptember 17. Ünnepi Veni Sancteval5 nyitottuk meg az évet. A Szentlélek Úristent kértük, hogy jöjjön és szálljon le hozzánk, hogy segítsen bennünket. Jöjjön el a vigasztaló és igazgasson. A rektor úr6 pedig beszélt a kötelességről, a készséges kötelességteljesítésről. Igen, Istenem, elhatároztam, hogy fogok én is teljes mértékben Téged szolgálni. Ne legyen nap, hogy elfeledkezzem rólad. „Jöjj Szentlélek...” Szentlélek segítségül hívása. 6 A szombathelyi szeminárium rektora dr. Géfin Gyula (Celldömölk, 1889.január 26. - Szombathely, 1973. november 10.) nagyprépost, szombathelyi egyházmegyés pap. 1906-ban Szombathelyen érettségizett, a teológiát itt kezdte, és 1907-1912 között Innsbruckban végezte. 1912. július 26-án Innsbruckban szentelték pappá. Káplán Királyfalván, 1913-tól helyettes teológiai tanár Szombathelyen, 1914-től teológiai doktor, majd hittanár a zalaegerszegi gimnáziumban. 1917-1918 között püspöki szertartó, levéltáros. 1917-1952 között a dogmatika tanára. A szeminárium ideiglenes szüneteltetése idején 1919-1920 között káplán Táplánszentkereszten. 1927-től az egyházmegyei könyvtár igazgatója, 1920-1940 között a Hittudományi Főiskola igazgatóhelyettese, 1940-1952 között rektora. 1924-tól szentszéki bíró. 1932. februárjúnius között a római magyar akadémia ösztöndíjasaként egyházmegyéjére vonatkozó adatokat gyűjtött Rómában. 1935-tól a Vasvár-szombathelyi székeskáptalan kanonokja, 1957-1958 között püspöki helynök, 1968-tól a székeskáptalan nagyprépostja. 1932-től a budapesti Tudományegyetem teológiai karának bekebelezett doktora, 1944-től kanonok, 1946-tól pecöli címzetes apát, 1950-től pápai prelátus. 1947-ben a Szent István Akadémia II. szakosztálya tagjává választotta. Elsődleges szerepe volt a 4. századi Szent Quirinus-bazilika, s az ókori Savaria több emlékének föltárásában. 1964-ben a régészeti feltárásokban végzett több évtizedes munkásságának elismeréseként Rómer Flóris Emlékéremmel tüntették ki. » 11 «