Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Lelkigyakorlat

oka én magam a Te esésednek? Kényelmes voltam? Nem alkudoztam a Te fejedre? Kísértések közt, hogy álltam meg helyemet? Kegyelmekkel, hogy gazdálkodtam? Hűtlen lettem? Elestem? Erőtlen lettem? Láttam a bukásokat s én is gyenge lettem? Ezeket az eséseket, édes Jézusom, mind neked adom. Kérlek Jézusom, erősíts meg engemet! Erősítsd meg a paptársakat, erősítsd meg az ingadozókat.

IV. állomás Jézus találkozik szent anyjával. De jó nekem, hogy a szenvedésben van egy mennyei Édesanyám, aki tudom, segít rajtam és megérti minden szenvedésemet. Oh, Mária, ne hagyj el sohasem. Nyomd bele az én szívembe szenvedő fiadnak sebeit. Imádkozom szüléimért, ismerőseimért.

V. - VI. - VIII. állomás Találkozik Cirenei Simonnal, Veronikával és a siránkozó asszonyokkal. Vannak férfiak, akik a keresztúton, a gyalázat útjain odaállnak mellénk, és segítenek minket. Óh, köszönjem meg ezt a szeretetet. A gyengébb női nem is eljön, s imádkozik értem. Kérem a jó Istent, hogy imádkozzanak értem. Vigyázzak. Legyen bennem okosság. Ne okozzunk nekik és nekünk is fölösleges aggodalmat. Édes Istenem, segíts meg!

X. állomás Jézust megfosztják ruháitól. Kipellengérezett Jézusom! Odaállok én is melléd, s irgalmazz nekem! Vigyáztame életemre, gondolataimra, érzéseimre? Nem járultam-e én is hozzá a meggyalázáshoz? A világ kárörömmel néz ám! A papot először megalázzák és aztán megölik. Add Uram, ha nekem is a vértanúság kelyhét kell meginnom, hát erős tudjak lenni! Reverendámra foltot ne hozzak ám! Tisztelt ruha ám! (Prohászka)

XI. állomás Jézust keresztre szegezik. íme, a világ világossága a kereszten. „Agnus Dei.” Imádlak Krisztus és áldlak, mert

» 112 «