Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)
be! Se előre, se hátra nem tudtunk mozdulni. Max és Ferdinand' lapátolt és lapátolt! A nap lement, kezdett sötétedni. Föltettük a lánckerekeket, — azonnal szétszakadtak, mint a cérna! Vigasztalan volt! azt hittük, a kocsiban kell éjszakáznunk! Nagy izgalom uralkodott! Tovább lapátoltunk, és végül lépésről lépésre mégis csak fönt voltunk a hegyen! Minden szent segített, különösen a szenvedő lelkek és Maxinak Szent Benedek. — Milyen boldog voltam, mikor drága Mislem és a gyermekek csapata Kittseeben már aggódva várt! — Január 17. A hóviharban való viszontagságos utam után kétszeresen élvezem otthonunkat. Nem szeretem ugyan az „élvezni" kifejezést, nem is használom. — Hiszen az ember egyáltalán nem azért van ezen a világon, hogy élvezzen, igazán inkább siralomvölgye az, különösen a mi korunkban, amikor az ember annyi rosszat hall a világból, és meggondolja, mennyit sértegetik az Istent. — Hogy ez a kis féreg, amelyik embernek nevezi magát, odáig merészkedik, hogy tagadja az Istent azzal az adománnyal, amelyet éppen ettől az Istentől kapott ajándékba — az értelmével! — És mégis „élvezem" az otthonomat az én kedves feleségemmel és helyes gyerekeimmel. Csakugyan sehol a világon nem olyan szép, olyan békés, olyan kedves, mint családom körében. Mert a mi házunkon ezek a szavak állnak: „Én pedig és az én házam, mi az Úrnak szolgálunk."* 2 — Délelőtt bankelszámolásokon dolgoztunk Lacikával. Nem mentem el hazulról, tegnap éppen elegem volt a hidegből, szélből és hasonlókból. — Pater König olyan kedvesen írja Misinek: „az ön jóságos anyaszívének", — ő csakugyan csupa szív, és nem adhat szebbet, mint sok szívet, sok anyai szívet mindenkinek, aki bajban van. De hiszen a mindenki iránti anyai szív egészen olyan szív, mint a Korintusi levél szerint szükséges, „mindent elvisel" stb. Isten áldja meg őt! Január 18. Egy tavalyi beszéd jut az eszembe, amelyet — mint Max meséli — a helységünkban tartottak. „Uraim! üdvözlöm önöket kívülről és belülről, éljenek mind nagyszerűen, remekül, kitűnően — Isten velük"3 — és ezzel a szónok megint levonult az emelvényről. ' Ferdinand Moik, a házisoför. 2 Bibliai idézet: Jőzsue 24,15. 3 A szójáték csak németül érvényesül: sie leben alle recht wohl, Hoch, Hochwohl — Lebewohl. 71
