Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)
December 27. Ministráltam, sajnos ma nem fudtam szentáldozáshoz járulni, mert éjjel nagyon fájt a gyomrom, és szódát kellett bevennem. — Francinak ezüstamalgámmal betömtem egy fogát, és még két guttapercha tömést is csináltam. — Azután megvizsgáltam Theophilt. Nem éreztem ellenállást, de még túl korai is lenne! Mindenesetre örültem, hogy nem találtam semmit, mert így vidámabb arcot vághattam, és ezzel vigasztalhattam. — Mindjárt elmentem imádkozni érte: a jó Isten adjon sok-sok kegyelmet lelkének és testének. — Mint mindennap, egy félórára, 12—1/2 1-ig sétálni mentem. Hideg volt, de jó napsütés! — Délután esperes úr jött látogatóba, gramofonoztunk! — Mikes püspöktől megjött az engedély 5 évre, hogy a Legszentebbet az oratóriumunkban tarthassuk. — Ivi vadászni ment Walterskirchenékhez, első ebéd, amin egyedül vesz részt Wolfsthalban. Nagyon nehezen szánta rá magát, hogy elmenjen, de én melegen ajánlottam! — December 28. Aprószentek ünnepe. — Kedves kastélylelkészünk, Giczy a gyerekekért misézett. — Délelőtt néhány betegem volt, kicsi gyerekek, akiket a bergi plébános hozott ide. Azután 12 órakor a levegőre mentem 1/2 1-ig, ezúttal a befagyott kanálishoz a kastély fala mellett, ahol a gyerekek szánkókkal húzatták magukat. — Sok postát is elintéztem. Főleg írtam egy levelet a kedves Schwarzenberg apátnőnek, a szívbetegnek, akit Misi és én Salzburgból Pertelsteinbe hoztunk. — Nagyon kedvesen akartam neki írni, hogy lássák az örömem, amiért megint jól van. — Sok vendég jelentkezik: Walterskirchenék akarnak jönni Pater Pammerrel' Kalksburgból, azután Harrachék, mindjárt 5 személy, Eszterházyék etc. etc. Ma megint arra a meggyőződésre jutottam, hogy Theophilnál nincs szó gyomor Ca-ról, túlságosan ellenére lenne a statisztikának, és jobban is eszik! Igen, ez megint csak ima és kegyelem, mert a tünetek hajszálra olyanok voltak, mint a Ca ventricalisnál! ' P. Párner László (1865—1951) Kalksburgban az előkészítő osztályban ismerte meg B.-t. Akkor ő V. gimnazista volt. Apja jogtanácsosa volt a Batthyányaknak. Később Kalocsán mint magiszter ismét összekerült vele, elbocsátásának is tanúja volt. 1938-ig Kalksburgban működött. Haláláig kapcsolatban maradt B.-val, többször írt róla lapjukba, s 1945-ben (ekkoriban Kalocsán élt) értékes vallomást is tett a boldoggá avatási eljárás folyamán. — De itt neve valószínűleg tévesen fordul elő, vö. a köv. bejegyzést! 228
