Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)

szégyellek kimenni, egész vörös a szemem. Ferdinand aki a kis Peugeot-val elhozott, észreveszi kínlódásomat, és megkérdi: „Beteg a gróf úr?" Igent mondok, és erőt veszek magamon, hogy ismét sírásban ne törjek ki. — Az én jó kis angyalom beteg — és íme mintha kicseréltek volna, a legboldogabb teremtésből a legboldogtalanabbá váltam — egyedüli boldogságom, támaszom, örömöm, gyönyörűségem — Isten után — az én szerelmem, az én kincsem, az én Lacim. — Szerencsére délután jobban érzi magát, nincs láza, és egész vidám.

Lelkileg is döntő mindkettejüknek ez a házasságkötés. Eddig is komoly vallásos életet éltek. De a zárdában végzett Misit az udvari élet kicsit elkapatta, László „elsodródását" pedig az imént láttuk. Házasságukat mind a ketten annak fogják fel, ami: szentségnek, amely fokozottan kötelezi őket Isten és egymás iránt. Ügy látszik, az első évek alatt az asszony jár elöl lelkiekben, és férje boldogan szívja magába a kedvére való befolyást. Ott élnek a kedves Köpcsényben, ahol édesanyjával gyermekéveit töltötte. A hatások egybefolynak, és lelkében egyre hatalmasabb vonzás ébred a természetfölötti felé. Lassanként megfordul a helyzet: a férfi elmélyülő lelki élete a rá jellemző következetességgel mind intenzívebbé válik, s most már az asszony veti alá magát neki fokozódó csodálattal, mint igazi családfőnek, aki övéit a magasságok felé vezeti. Kb. 1906-tól kezdve mind nyilvánvalóbbá válik belső érettsége és fokozatos emelkedése. Találóan írja róla P. Csávossy Elemér, első postulatora: „Az életszentség magaslatára való emelkedését nem hirtelen megtérés okozta, hanem a gyermekkorától beléje nevelt vallásosság, melyet nővérei és felesége is ápoltak benne, fokozatosan nagyobb és nagyobb tért hódított lelkében, s végre életének minden mozzanatát annyira áthatotta, hogy egyedül csak a hitből és a hitnek, a szeretetből és a szeretetnek, az örökkévalóságból és az örökkévalóságnak élt."

Házasságuk első két évében még orvostanhallgató. Feleségével gyakran utaznak Bécsbe, a Grillparzerstrassén fenntartott lakásukba. Egyes életrajzok azt állítják, hogy ekkoriban már kórházat rendezett be köpcsényi kastélyában. Ezt semmi megbízható adat nem igazolja. Valószínűleg abból származó félreértés, hogy az orvosi képesítés

kodva, és minthogy olvasni tudtam, vallásos könyvekben lapozgatok, annál is inkább, mert egy betegnek illik komoly dolgokkal foglalkoznia. Hisz végre is sohasem tudja az ember, nem köti-e Isten az ő mindenhatóságában éppen ezúttal ágyhoz, azzal az öröktől előrelátott szándékkal: „a Laci ne keljen fel többé." (És következik egy hoszszú elmélkedés a gyakori gyónásról, a jó halálról, a túlvilágról, az ítéletről.)

15