Tangl Balázs: A Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan magánlevéltára. Repertórium - A Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár segédletei 2. (Szombathely, 2019)
Repertórium
A két hivatal jól kimutathatóan egymás mellett működött egészen az 1920-as évekig, egymáshoz való pontos viszonyuk azonban még kérdéses, ráadásul időben is változott. Elvben a dékán jószágkormányzóként a birtokigazgatást vezette, míg a divisor a káptalan jövedelmeit és a törzsvagyont kezelte. A főpénztár mellett azonban 1872-től külön dékáni pénztár is megjelent. A rendezés során éppen ezért úgy döntöttünk, hogy a főpénztári, törzsvagyoni és dékáni iratok szétválasztásánál a határt Szabó Imre tevékenységénél húzzuk meg. Ezt indokolta az is, hogy a korábbiaktól eltérően Szabó valójában négy pénztárnak a számadását kezelte egyben, 1810-től pedig a főpénztár és a fogadott misék kasszáját (utóbbi 1872- ben különvált). 1862-től az addig a főpénztáron belül kezelt földváltsági tőkékről is külön számadást vezetett a káptalan, s jóllehet az egy külön kanonok feladata volt, mivel a törzsvagyonhoz tartozott, így ebben az állagban hagytuk. A dékáni hivatal 19. századi iratanyagát a számadásokon kívül nem tudtuk rekonstruálni. A dékán néhány rövidebb időszaktól eltekintve jegyzőkönyvet sem vezetett, ráadásul nagy valószínűséggel nem is rendelkezett egységes iratkezeléssel, így idővel hatalmas vegyes gazdasági iratcsomók jöttek létre, melyek az 1988-90-es rendezés számára is nagy nehézséget okozott. Ezért úgy döntöttünk, hogy a gazdasági jellegű iratokat tematikus rend szerint választjuk szét, s az egyes birtokokra vonatkozó iratok a birtokiratok közé kerültek. A káptalan gazdasági életében az első világháborút követően jelentős változások történtek. Az 1920-as években ugyanis gazdálkodása válságba jutott és 1927 és 1933 között egy jelentősebb átszervezésre került sor. Ennek során a főpénztári és törzsvagyoni számadások megszűntek és a káptalan teljes gazdasági irányítása a dékán (aki ekkor Rogács 50
