Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)

Az egyházmegye intézményei

Németújváron elhunyt Batthyány Zsigmond volt a kegyúr, akinek a felesége még ma is él Németújváron. Ő a „szegények orvosának", dr. Batthyány Strattmann Lászlónak a leánya. A templomra jellemző, hogy kegyúri karzatos, kissé nyújtott szentéllyel. Az ásatáskor megtalált erőteljes posztamens kövek bizonyságul szolgálhatnak arra, hogy az eredeti torony szerves egységben épülhetett meg a karzattal. Statikai hiba folytán idővel mindkettő leomlott.

Ettől kezdve a XIX. századig csak fa harangláb volt a templom mellett. A mai „új" faltorony alapját Szecsődy Lajos tette le 1862-ben, akit a szentély alatt épített kriptába temettek 1872-ben. A kripta a XVIII. század közepén épülhetett. Azelőtt a kegyurakat és hozzátartozóikat a templombelsőben temették. A híveket pedig új temetők nyitásáig a templom körül. Figyelemre méltó a nyugati karzatos és a hajóba nyúló tornyos megoldás, mely többszörösen összetett északnyugati és déli hatások nyomán sajátos szintézis eredménye a középkori Magyarországon.

Jelentős észrevétel, hogy a templom irányának kitűzése nem a védőszent napos napján megfigyelt felkelő, hanem lenyugvó nap irányában történt. Ez összefüggésben állhat a templom megvilágításával.

A templom érdemes a megtekintésre. Szép látvány külsején a homlokzatok síkjából kissé kiemelkedő függélyes bordák (lizénák) fény- és árnyékjátéka, a déli kapu részletei az önmagába harapó sárkányos és bimbós fejezetekkel. A templombelsőben a feliratos falképek a protestáns birtoklási időből valók. Majd a rekatolizációs idő barokk oltára hívja fel a belépő figyelmét. Az oltárkép Mária születését örökíti meg. Fent a Szentháromság-szoborcsoport, kétoldalt pedig Szent István, illetve Szent László szobra vonzza a látogatót. Nem véletlen, hogy a templom idegenforgalmi nevezetesség lett, mert a román kori építészet egyik legszebb emléke a Dunántúlon.

70