Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)

Az egyházmegye intézményei

JÉZUS SZÍVE TEMPLOM KŐSZEG Kőszeg belvárosának egyik ősi, kolostorukkal szomszédos templomát, a Szent Jakab­­templomot a jezsuiták, majd a XIX. század folyamán a bencések használták. Az eredetileg a magyar ajkú evangélikusoknak épült Szent Imre-templom lett 1673-tól a város plébánia­­temploma. A szép, de kisméretű épület a gyarapodó katolikus közösséget egyre nehezebben fogadta be. Már a múlt század elején a városban plébánoskodó Győri János felvetette a templomépítés gondolatát. Erre a célra 1827-től kezdett gyűjteni, 1847. február 19-én kelt végrendeletével pedig létrehozta a templomépítési alapot. A megvalósítás második utódjára, Major Jánosra hárult, aki 1884. január elsején magyar és német nyelvű felhívást intézett híveihez. A lelkesen folytatott gyűjtés úgy megnövelte az alap összegét, hogy az előkészítő munka 1887-ben elkezdődhetett. A terveket Ludwig Schone bécsi építész készítette. Az építésvezető Müller Ede, a vállalkozó Schlapfer Pál volt. A munkák 1892. április 10-én kezdődtek, s olyan gyorsan haladtak, hogy a belülről is kész, díszes és felszerelt templomot 1894. szeptember 23-án, vasárnap dr. Stegmüller Károly nagyprépost felszentelhette. Már Győri János is úgy vélte, hogy az új templomnak a városfalakon kívül, a Szent Flórián tér közelében kell alkalmas helyet találni. Az ötletet az utódok is elfogadták, de az épület főbejárati homlokzatát a századfordulón már főtérként működő Várkör legforgalmasabb része felé fordították. A szerencsés elhelyezés egyedül a déli oldalon adott máig megoldat­lan városrendezési és műszaki problémákat. Az új plébániatemplom Jézus Szíve tiszteletére épült. Ezzel Kőszeg szabad királyi város csökkenő jelentőségét, talán még utoljára, túlszárnyalva részese volt egy Közép-Európában nagyon jól kirajzolódó folyamatnak. Számos nagyobb városban, így Grazban és Linzben is ekkor keletkeztek a Jézus Szíve tiszteletét hirdető nagyméretű templomok. A kőszegi ezekkel stílusban is egyezően épült. A kor eklektikus művészeti felfogása általában azt vallotta, hogy a templomok számára leginkább a gótikus stílus felel meg. A tervezők biztos formaismerete mellett az egész kompozíció mégis jellegzetesen XIX. századi. A bejárati homlokzaton hatalmas középtorony lép a templom síkja elé, melyet két kisebb lépcsőtorony

Next

/
Thumbnails
Contents