Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)
Az egyházmegye intézményei
dett felekezeti harc során pusztult el a templom hét középkori oltára. Az ellenreformáció során 1671-ben foglalta vissza a katolikusok számára Széchényi György győri püspök, későbbi érsek-kancellár. Ez az időszak már átvezet a Szent Jakab-templom barokk ízlésű építésébe. A templom 1677-1 773 között a jezsuita, 1 777-181 5 között a piarista rend, míg 1 81 5-1948 között a bencés rend irányítása alatt állta rendház és a katolikus gimnázium együttesével együtt. E barokk korszakban kapta a jezsuita rend Esterházy Pál nádor ajándékaként a templom nagyméretű oszloprendes főoltárát 1 693-ban. Az oltár szentségháza feletti fülkében álló fa Madonna szobor értékes gótikus patronaszobor. A mellékhajókban új, barokk oltárfülkéket építették Szt. Alajos, Szt. Anna, Nép. Szt. János és a Szt. Kereszt tiszteletére. A jobb oldali mellékhajó Mária-oltárát Telekesy István egri érsek ajándékozta, bal oldalon ma Szt. Benedek oltára látható. Ennek tőszomszédságában illesztették a falba Jurisics Miklós várkapitány 1538-ban elhunyt gyermekeinek vörösmárvány reneszánsz síremlékét, a középkori oltárok lerombolása idején. A legmívesebben Xavéri Szt. Ferenc kápolnája hirdeti e korszak művészetét. A stukkódíszes kápolna Bezerédj Imre kuruc brigadéros ajándéka. Feleségének, Bottka Máriának ajándékát, a híres Bezerédj-kazulát, a Jézus Szíve templom féltett kincsei közt tartják számon. Az 1484-es évből való szentségtartó is itt található. 1 720-ban már készen állt a barokk szószék Jézus életét ábrázoló domborművekkel és Xav. Szt. Ferenc alakjával. A vele egykorú padsorok és orgonakarzat nagyban emelik a belső kép összhatását. Mindezeket az árvaházalapító Adelffy-család ajándékozta a templomnak a 18. század derekén. A templomnak 1611-ben volt orgonája. A mostanit 1784-ben építették, 1910-ben felújították. Az 1807-es átépítéskor alakították ki a templom homlokzatát, melynek fülkéjében id. Szt. Jakab barokk szobra áll. Ekkor került a homlokzatra elsőként a két templomfenntartó rend, majd később a bencés rend szimbóluma. A templom kriptájában pihen Széchy Mária, a „Murányi Vénusz", Wesselényi nádor özvegye is. Emléktábla figyelmeztet az itt működő rendi iskola nagyjaira: Faludi Ferenc íróra, Rómer Flóris régészre, Hadik Andrásra a haditanács elnökére, Palatin Gergely fizikusra és másokra. A Szent Jakab-templom Nyugat-Dunántúl egyik legjelesebb műemléke. 54
