Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)
Az egyházmegye intézményei
PAPNEVELŐ INTÉZET Minden egyházmegye szíve a székesegyház. A székhelyét elfoglaló Szily püspök mégis legfontosabbnak azt tartotta, hogy az egyházat a rábízottak lelkében, az általa nevelt papok révén építse fel. így elsőként a püspöki papnevelő intézet, a szeminárium terveinek elkészítésével bízta meg Hefele Menyhért építészt. A későbbi barokk térrendszer gondolata ekkor még nem született meg. így egy puritán formálású, a meglévő város léptékéhez igazodó egyemeletes, „U" alaprajzú, szabadon álló épület földmunkáit kezdték meg 1 777 őszén. Szily 1778. augusztus 1-én értesíti Hefelét, hogy az épületet kétemeletesre kell átalakítani. Az építészeti kialakítás így építés közben változott. Csupán az utcai oldal kapott egyszerű tagolást. A középrizalit csak kissé ugrik előre, inkább a lezáró háromszögletű oromzat adja meg a hangsúlyát. A 3 + 3 + 3 tengelyes nyílásrendszerű homlokzatot lizénaszerű falsávok tagolják, amelyeket földszinti párkány oszt meg, és egyszerű főpárkány koronáz. Az oldalsó és belső udvari homlokzatok még egyszerűbbek. A nyílások itt csak egyszerű későbarokk keretezést kaptak, és csupán a párkányok szaladnak körbe. Az építkezést 1780-ban fejezték be, amint azt a kapu fölötti, latin nyelvű, díszes vörösmárvány emléktábla hirdeti. A szimmetrikus alaprajz tengelyében található az áthajtós kapuszín. Ebből mindkét irányban az udvari oldalon húzódó folyosók közelíthetők meg. A három szintet szerény, de célszerű lépcsőház köti össze. Az épület déli szárnyát 1883-1884-ben 5 ablakosztással bővítették. Itt helyezték el a szeminárium könyvtárát kettős szintű, galériával tagolt térben. A galéria öntöttvas-acél szerkezete a maga korában figyelemre méltó, korszerű kezdeményezés volt. Rendszeréhez igazodott a belső, elsősorban a mennyezet kiképzése (Storno Ferenc műve). Ez a munka adott alkalmat arra is, hogy a barokk rész északi oldalán levő kápolna fal- és mennyezetképeit elkészíttessék. A megbízást idősebb és ifjabb Storno Ferenc 1884-ben teljesítette. A Szemináriumi- majd Egyházmegyei Könyvtár elődjének, a Székesegyházi Könyvtárnak az elhelyezéséről még maga az alapító Szily János gondoskodott. A barokk épület második emeletének utcára néző két helyiségébe helyezte el a gyűjtemény legértékesebb anyagát. 28
