Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)
Az egyházmegye intézményei
PÜSPÖKI PALOTA A barokk kori, főpapok számára készülő városi paloták nemcsak lakó- és irodaépületek voltak, hanem megjelenésükkel tulajdonosuk rangját, társadalmi szerepét is méltóan kellett reprezentálniuk. A szombathelyi püspöki palota nemes építészeti formavilága kiválóan szolgálta ezt az igényt. Mint a barokk alkotások legtöbbjéről, nyugodtan elmondható róla, hogy Szily János, az építtető és Hefele Menyhért, az építész közös műve. Első tervei még 1 778-ban készültek. Az épület 1783-ban elkészült, de belső díszítése még néhány évig elhúzódott. Többször tatarozták, így a két világháború között is, amikor Canaletto vedutái nyomán választott halványzöld nemesvakolatot kapott. A palota 1945. március 4-i bombatámadáskor megsérült. A székesegyház felőli szárny 4 tengelyes részét le is kellett bontani. Maga a palota kétemeletes, szimmetrikus, U alakú épület. Térre néző főhomlokzatának 3 ablaktengelyes középrizalitja kis kiülése ellenére is hangsúlyos. A négy kőoszlopon álló keskeny erkély és a szobordísszel és felirattal díszített attikafal e hangsúlyt csak fokozza. A földszint, a bejárati íves kaput és ablakokat nem számítva erőteljes mélységű vízszintes záradéké fülkékkel készült. Az emelet két szintet összefogó pilaszterei ion fejezetet, a köztük lévő első emeleti ablakok erőteljes szemöldökpárkányt, a felette lévők fűzérdíszes kötényt kaptak. A konzolsoros főpárkány az épületen azonos kiképzéssel fut körbe, de az oldal- és belső homlokzatok hasonlóságuk ellenére is kisebb kiülésű tagozással és szerényebb díszítéssel készültek. Az északi homlokzat tér felőli első vakablakában a Sala terrena 1990-ban történt megnyitása alkalmával helyezte el a Szépítő Egyesület Szily János bronz domborművét (Lessenyei Márta alkotását). A palotába érkező vendég az áthajtós kocsi bejáratból az elegáns lépcsőházba jut. A háromkarú lépcsőn felérve az udvari oldalra néző galériába érkezik. A reprezentatív helyiségek — elsősorban a kétszintnyi magasságú -térre néző nagyterem, innen nyílnak. Az egykor észak felé elterülő kerttel is volt a palotának közvetlen kapcsolata. A XVIII. század általános 18
