Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)
Az egyházmegye intézményei
A NOVAI PLÉBÁNIATEMPLOM Mária Terézia 1777-ben megalapította a szombathelyi püspökséget, melynek élére a fiatal Szily Jánost állította. Az ifjú püspök nagyszabású építkezést indítottéi szerte egyházmegyéjében. Nova is neki, mint kegyúrnak köszönheti 1778-ban épült templomát, melyet Hefele Menyhérttel terveztetett, a következő évben pedig Dorffmeister Istvánnal, a neves festővel kifestetett, és gazdag felszereléssel is ellátott. A XVIII. századi barokk fő törekvése a dekorativitás. Ez egy templom esetében legfőképpen az oltárokra, különösen a főoltárra áll, hiszen ezek a belső tér legfontosabb elemei. A főoltár építménye viszonylag egyszerű, de nagyon figyelemre méltó, nemes alkotás. A középpontban a tabernákulum áll, félkörű aranyozott relief ajtajával, körülfuttatva dús kalászokkal és szőlőfürtökkel. A szentségházat 8 korintusi oszlop állja körül és a kiemelkedő oszlopfők párkányán az oltáron megújuló áldozat szimbóluma a bárány, amint a hétpecsétes könyvön nyugszik. Csak növeli a barokk összhatást az a két angyal, mely kétfelől térdel fehér testtel, felfelé ívelő aranyozott szárnyakkal. A négyzet alakú szentély hátsó falának központjában függ a nagyméretű (2,10x4 m) Mária mennybevitelét ábrázoló oltárkép, mely két szférára oszlik. Az egyikben a csoda földi része, másikban már a mennyei esemény van ábrázolva. A kompozíció roppant bonyolult, de mégis tisztának, könnyen áttekinthetőnek, légiesnek látszik. Mária fehér lepellel letakart ágya körül az apostolok riadt, csodálkozó tekintetüket égre emelik, ahol az angyaloktól segítve a Szűz lebeg dicsőséges fénybe öltözötten. A félkörösen lezárt, egyszerű arany keretbefoglalt két kép oldalán a két szent király, István és László is ezt az eseményt szemléli. A kupolában lévő freskó témája szoros kapcsolatban van a megfestett eseményekkel, hiszen az Istenanya ide, a megnyílt egekbe tart, ahol az Atya trónol a Fiúval és a Szentlélekkel. A hajó keleti és nyugati falán kisméretű, félkörívesen záródó olajvászon oltárképek díszítik az egészen egyszerű mellékoltárokat. A jobb oldali a Szent Kereszt oltára, melynek eredeti képe elveszett, helyén jelentéktelen, ismeretlen festő kezdetleges műve függ. Bal felől a Péter és Pál apostolt ábrázoló, rossz állapotban lévő festmény Dorffmeister műhelyéből 122
