Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)
Az egyházmegye intézményei
ZALAEGERSZEG: MÁRIA MAGDOLNA Zalaegerszeg 1390-től a veszprémi püspök mezővárosa volt. Jelentősége fokozatosan nőtt, s különösen Veszprém (1593) és Kanizsa (1600) elfoglalását követően vált fontossá. Végvárában sokan kerestek menedéket. Ide húzódott vissza a veszprémi káptalan néhány tagja, itt lakott hosszabb ideig a dunántúli vicegenerális, s néhány évig maga Forgách Ferenc püspök, a későbbi prímás is. Innen tartott kapcsolatot a közeli Grázcal, s a katolikus megújulás ottani vezetőjével, Ferdinánd főherceggel. A város jelentőségét mutatja, hogy már 1247-ben oklevél említi Magdolna-kápolnáját. 1389-ben kőből épült temploma van. Ez a számos török beütés egyike alkalmával pusztulhatott el. Bár a lakosság a hitújítás idején is jórészt katolikus maradt, e harcokkal terhelt korszakban csak egy igénytelen, zsupos födelű kis templomot építhettek. Búcsú napján, Mária Magdolna ünnepén gyakran jártak ide a sümegi, majd 1694 óta a búcsúszentlászlói ferencesek kisegíteni, amit bizonyára a sok fii iából és talán távolabbról is összesereglett nagyszámú nép indokolt. A III. Károly és Mária Terézia uralkodása alatti békés fejlődés és anyagi megerősödés országszerte lehetővé tette, hogy a XVII. század szerényebb alkotásait sorra újakkal váltsák fel. így határozta el Padányi Bíró Márton veszprémi püspök is, hogy mezővárosát új plébániatemplommal ajándékozza meg. Az építkezés Ákosházi Sárkány Gábor és Szopkovics János plébánossága idején, 1748-tól folyt és 1 768-ban fejeződött be. A templom tervezője Tierhardt (Tiethart) József veszprémi mester volt. A berendezés, a díszítés érthetően hosszabb időt vett igénybe. Belső festését Johann Ignatz Cimbal (Cymbal) osztrák művész készítette 1769 és 1771 között. Mivel Egerszeget időközben az 1777-ben megalakított Szombathelyi Egyházmegyéhez csatolták, a templomot Herzán bíboros, a második szombathelyi püspök konszekrálta 1802-ben. Az új templom védőszentje a korábbiakat követve szintén Mária Magdolna lett. A templom 1826-ban leégett, Bőle András püspök segítségével azonban hamarosan újjáépítették. 1908-ban belsejét újították fel. 1959-ben renoválták, 1967-ben a Szentsír kápolnát keresztelő kápolnává és hitoktatási helyiséggé alakították, 1973—74-ben külsőleg 110
