Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)
Kőszegi krónika 1938 - 1952
1938 1939 1940 1 94 1 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 Este a Dolgozó Leányoknál volt karácsonyi ünnepély, bőséges ajándékosztással. Vasárnap a Zita-körbe a polgármestert is sikerült elvinni. December 25. Az éjféli mise fényét nagyban emelte a három, letisztítottan, villanykörtékkel ellátott csillár és a három új kazettás lámpa. Emelte az ünnepélyességet. Csengő helyett a gongot verték a minisztránsok, a szegény Pappné ajándékát. Az énekkar nem szerepelt, a nép énekelt magyarul. Kemény a hideg, 15-e óta fagy, olykor mínusz 16 fokig, a nagy hideg többeket visszatartott az éjféli misétől. Régi szokás, hogy a plébános az éjféli mise után mindjárt elkezdi második karácsonyi miséjét, melyen aztán már a németek énekelnek. A bencés templom jelenleg hidegebb, mint a mienk. Éjféli mise sok helyen volt: a Szent Jakab-templomban, a zárdában, kórházban, a Missziós Szemináriumban, a szervitáknál, Kőszegfalván, s ez megosztja a közönséget. December 27. Szabó Jánost, énekkarunk buzgó, lelkiismeretes, önzetlen karnagyát névnapján felköszöntöttük. Az énekkar szép mívű karnagyi pálcával is megajándékozta. Dr. Gyöngyös, az énekkarnak ifjú kora óta buzgó tagja is mondott felköszöntőt. A karnagy, aki különben szörnyen ideges és goromba is tud lenni az énekesekhez, meghatva köszönte meg a szívből jött üdvözlést. December 31. Idegekre ment a mai nagy forgalom az irodában. Sokan jöttek sokféle ügyben. Jaross elnökünk állítja össze a templomok zárszámadását, ami nem könnyű munka. De ő, mint nyugdíjas, ráért, és szívesen teszi. Olykor — hetenkint talán egyszer, mert káplánjaink erre-arra foglalatoskodnak egyesületeikben — este is eljön, s egy két lórumpartit eljátszunk vidám beszélgetés, dúdolás közben. Az esti hálaadó istentiszteletre sokan megjöttek. Szokás szerint magyarul és németül is prédikáltam, a kettő együtt, sajnos 40 percig is eltartott. Valaki azt mondta, hogy ilyen szépnek még sohasem látta a templomot, mint most a pompázatos villanyfényben. Beszéd után gyulladtak ki a csillárok, s ez úgy hatott sokakra, mint kisgyermekre, ha az égő gyertyafényes karácsonyfát megpillantja. Mások szerint a pislákoló gyertyafény, ha gyéren világította is be a templom nagy csarnokát, mégis poétikusabb volt. Ez igaz volt mindaddig, míg valaki a ruhájára nem kapott lecsöpögő viaszt, s amíg a gyönge fény pótlására az istállólámpákat föl nem szerelték. A német beszédben számoltam be a statisztikai adatokról, [a] születések számának apadásáról, [az] áldozások számának csökkenéséről, az érvényesen kötött vegyes házasságokban mutatkozó javulásról, a templomlátogatásokat is akadályozó roppant hideg tavaszról és télről. Sokan bevonultak. Tavaly az eucharisztikus világkongresszus nagy mozgató erő volt, idén ilyen nagyobb megmoz92
