Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Mellékletek

mat, 1937-ben szentelik pappá. 1938-tól 1944-ig Kőszegen gimnáziumi tanár. 1944-1945 között Komáromban tanít, közben tábori lelkész és hadifogságba kerül. 1945-I948 között ismét Kőszegen tanít, 1948 után Csepelen, Zalaváron és Zalaapátiban lelkész. 1950-198l-ig Pannonhalmán gimnáziumi tanár. 1986-ban vonul nyugdíjba.

VISNYA ALADÁR, dr. (Pécs, 1878. - Kőszeg, 1959-): tanár, múzeumigazgató. Budapesten matematikából és természettanból szerez tanári oklevelet, matematikából doktorál is. Nagyváradon, Budapesten, majd 1915-től a Sopronban tanít. A Tanácsköztársaság melletti kiállásáért állásából elbocsátják. 1927-1937-ig Kőszegen az evangélikus leánygimnázium tanár lesz. Báró Miske Kálmánnal részt vesz a kőszegi múzeum létrehozásában, egyik fő rendezője az 1932-es jubiláns kiállításnak. 1932-ben igazgatója lesz az akkor létesülő Helytörténeti és Szülőföldismereti Múzeumnak. 1947-től átveszi a Városi Levéltár és a Városi Könyvtár vezetését is. 1951-ben nyugdíjazzák. VOROSILOV, KLIMENT JEFREMOVICS (Vernyeje, l88l. - 1969. Moszkva): kommunista politikus, a Szovjetunió marsallja. Tevékeny részt vállal a rettegett politikai rendőrség, a Cseka, majd a Vörös Hadsereg megszervezésében. 192I-I96I között a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságnak tagja. Az 1940-es kátyúi vérengzés egyik fő felelőse. 1944 végén személyesen felügyeli a krími tatárok kitelepítését, amely több tízezer ember halálát okozza. 1945 és 1947 között a magyar kommunista rezsim megalapozását felügyeli a helyi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökeként. 1952-ben beválasztják a Központi Bizottság Elnökségébe. 1953-1960 között a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke (államfő).

VÖLKER JÓZSEF (Kőszeg, 1906. — Kőszeg, 1996.): asztalos.

VÖRÖS LAJOS: tanító.

VUKÁN FERENC, dr. (Csendlak, 1901. — Szombathely, 1964.): vend származású főorvos, kórházigazgató. A kőszegi bencés gimnáziumban érettségizik árvaházi gyermekként. 1926-ban orvosi diplomát szerez Budapesten, majd 1927-ig ösztöndíjas gyakornok. 1927-1928-ig tanársegéd a debreceni orvostudományi egyetemen, később Pető Ernő tanítványa. 1934-ben Kőszegen sebészorvosként kórházat alapít. 1935 és 1949 között általános sebészként a kórház igazgatója. 1945 után sok politikai támadás éri. 1949-ben el kell hagynia Kőszeget, és Szombathelyre költözik családjával, ahol a MAV- nál helyezkedik el. Fia Vukán György zongoraművész, fogorvos.

VUKÁN MARIA (?, 1937. — Budapest, 2003-): dr. Vukán Ferenc főorvos lánya.

606