Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Mellékletek

„államellenes izgatás” vádjával letartóztatják. Fél évig Szombathelyen és Pesten raboskodik tárgyalás nélkül, majd elengedik. Középiskolai tanári oklevelet szerez, majd a Római Magyar Intézetben tanul. 1969-ben a Központi Szeminárium spirituálisa. 1972-től Szombathelyen püspöki irodaigazgató, 1974-ben tiszteletbeli kanonok, 1975-ben püspöki helynök. 1981-ben Lourdes-i zarándokúba alatt a kegyhelyen hal meg.

PAVETITS EDE (?, 1888. — ?, ?.): polgári iskolai tanár. 1906-tól a kőszegi polgári iskola mennyiség- és természettan tanára. 1919-ben részt vesz a Lajta Bánság alapításában. A Szent Vid-hegyen lévő Garaboncia cserkésztelep megalapítója. 1946-ban kényszernyugdíjazzák.

PÉCS GYULÁNÉ: 1940-től a Hölgyek Mária Kongregációjának jegyzője, cikket írt a Kőszeg és vidék# c. helyi lapba.

Vehm József: Id. Minds^enty (Pehm) József

PÉNTEK KÁLMÁN (Szombathely, 1906. — Győr, 1976.): győri egyházmegyés pap, plébános. 1931-ben szentelik pappá Budapesten. 1931-1936-ig Bükön és Győrben segédlelkész, 1935-ben teológiai doktorátust szerez. 1936-1946-ig tábori lelkész. 1946-1955-ig plébános Kocson, majd 1956-1969-ig Komáromban. 1969-től a győri székesegyház kanonokja.

PERTORINI REZSŐ, id., (Kőszeg, 1901. — Kőszeg, 1997.): bádogos. 1946-ban a Katolikus Szülők Szövetségének egyik helyi alelnöke. PERTORINI REZSŐ, ifj. dr. (Kőszeg, 1927. — Budapest, 1980.): orvos, pszichiáter és neurológus szakorvos. Kőszegen a bencés gimnáziumban érettségizik 1945-ben, majd 1951-ben a budapesti orvostudományi egyetemen végez. Budapesten helyezkedik el, majd 1958-ban adjunktus a debreceni kórház ideg- és elmeosztályán. 1963-ban a budapesti Országos Ideg és Elmegyógyászati Intézet osztályvezető főorvosa lesz. Magyarországon először ő vezeti be a csoportterápiás foglalkozásokat, rendszeresen oktat az egyetemen.

PESTI ILONA SJC (Kiskundorozsma, 1905- — Jászberény, 1978.): szerzetesnő, a Jézus Szíve Népleányai Társaság tagja. 1947-ben tesz örökfogadalmat Budapesten. Hódmezővásárhely, Kálóz és Kolozsvár után 1942-től 1943-ig Kőszegen tartózkodik. A közösség első elöljárója lesz. Az 1950-es szétszóratás után Tápiógyörgyén kántor, ahol énekkart szervez. 1952-ben kitelepítik Csővárra. 1953-ban Balatonfúreden, 1955 tavaszán Nógrádbercelen kántor. PETŐ ERNŐ, dr. (Kistapolcsány, 1886. — Sárvár, 1959-): főorvos, kórházigazgató. 1909-ben szerzi meg orvosi diplomáját Budapesten. 1915-ben a szombathelyi tartalékkórházba kerül a sebészeti osztályra. A háború után igazgatóként a 11-es huszárezred kórházából megszervezi a megye első közkórházát. Óriási szerepet vállal az 1926-1929 között megépülő új megyei

579