Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Mellékletek

zetgyűlés, majd az Országgyűlés alelnöke. Ellenzi a kommunista párttal való egyesülést, ezért kizárják a szociáldemokrata pártból. Koncepciós perben élet­fogytiglani börtönre ítélik. Az 1956-os forradalom idején az újjáalakult Szoci­áldemokrata Párt elnöke lesz és a harmadik Nagy Imre-kormány államminisz­tere. November 4-én Bécsben tartózkodik, és a szovjet csapatok bevonulásának hírére Nyugaton marad. Aktív politikai tevékenységet folytat, az ENSZ magyar bizottságában a forradalomról készült jelentés egyik munkatársa. KÉVÉI (KOHLNHOFFER) LAJOS (Kőszeg, 1912. - ?, ?): tanító. Kő­szegen végzi a tanítóképzőt, 1931-től Felsőmarácon tanít. 1940-ben választ­ják meg Kőszegfalvára tanítónak. 1945-ben, a szovjet megszálláskor az isko­laépülettel együtt lakását is lefoglalják, ezért Szombathelyre költöznek. KÉVÉI LAJOSNÉ, sz. RIGÓ ILONA: kőszegfalvi tanító felesége. KIJÁK ANTAL (Kőszeg, 1870. — Kőszeg, 1953-): 1947-ben ünneplik arany­lakodalmukat feleségével. KINCS IDA: Kincs István testvére. KINCS ISTVÁN (Felsőőr, 1867. — Kőszeg, 1942.): szombathelyi egy­házmegyés pap, újságíró, ifjúsági író. 1891-ben szentelik pappá. Káplán Nagyszentmihályon, majd 1895-től Kőszegen szolgál. 1899-től 1938-ig Kő­szeg plébánosa. 1901-ben megalapítja a kőszegi Keresztény Szociális Mun­kásegyesületet, 1922-ben az Emericanum Katolikus Könyvkereskedést, 1931- ben pedig a Katolikus Tanoncotthont. Közben sorra jelennek meg ifjúsági regényei, amelyek országos hírnevet szereznek neki. Nevéhez kötődik az Energia sétapálcagyár, és a Kőszegi Hitelszövetkezet alapítása. A vállalkozá­sokat nem sikerül nyereségessé tennie, amely csődöt eredményez. 1938-ban ellenzi Székely László plébánosi kinevezését. 1908-tól vámosgyörki címzetes apát, 1921-1922 közt amerikai missziós úton van, ahonnan több magyar fiút hoz Kőszegre tanulni. 1932-ben signum laudist kap, 1933-tól pápai prelátus. 2002-ben Kőszeg díszpolgárává választják. KIRÁLY FERENC PACIFIK OFM (Érsekújvár, 1907. — Budapest, 1978.): a mariánus rendtartományához tartozó ferences szerzetes. 1929-ben tesz örökfogadalmat, 1931-ben szentelik pappá. 1938-ban kerül a Felvidékről a mai Magyarországra mint a tartományfőnök titkára. 1942-től 1945-ig Szom­bathelyen a klerikusok magisztere és teológiai tanár is. Esztergomba, majd 1948 után Budapestre helyezik. 1950 után részt vesz a papi békemozgalom­ban. Budapesten több helyen plébános lesz, majd a Központi Papnevelő In­tézet spirituálisa. 1967-1973 között a rend legfőbb elöljárójának a munkáját segíti Rómában mint definitor generális. 556

Next

/
Thumbnails
Contents