Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Mellékletek

D DEEM: a Katolikus Szülők Szövetsége helyi csoportjának tanácstagja 1946-ban. DÉNES IMRE, dr.: szombathelyi ügyész, 1949-ben a zsidó temetőben emelt emlékmű avatóünnepségének szónoka. DÉVÉNYI (DRAVASITS) JÓZSEF (Bük, 1898. — Kőszeg, ?.): gyári mun­kás, felesége óvodai gondnok. DIÓSI ISTVÁN ÁKOS OSB (Városlőd, 1899- — Pannonhalma, I960.): ben­cés szerzetes, gimnáziumi tanár. 1918-ban tesz örökfogadalmat, 1922-ben szen­telik pappá. 1922-1935-ig Esztergomban tanár, majd 1938-ig Ménfőcsanakon lelkész. 1938-tól haláláig Pannonhalmán működik. 1956-1960-ig főapáti jegyző. DIÓSSI/DIÓSSY GYÖRGY (Budapest, 1903 - Budapest, 1984.): balolda­­b poktikus. 1919-ben, mint vörös katona két évig hadifogoly. 1945-től Budapest Székesfőváros polgármesteri hivatalánál tiszteletdíjas hivatalnok. 1949-től 1950-ig Vas megye alispánja. 1950 és 1954 között a Vas Megyei Tanács rendes VB elnöke. DOBOLYI ESZTER: kőszegi menekült, Dobolyi százados, siroki földbir­tokos lánya. DOBOS ETELKA: a Népleányok társaság tagja, 1942-től kőszegi ház­főnök. 1945-től Budapesten működik. 1969-ben emigrál. Courtlandben 53 idős gondozására szociális otthont alapít Szent Szív Otthon néven. DOHNÁL PÉTER (Vrehoslavicz, 1852. — Kőszeg, 1931.): karnagy. 1883- ban telepedik le Kőszegen, a katonai nevelőintézet ének és zenetanára, a kőszegi Jézus Szíve templom karnagya, 1886-tól 1896-ig a Concordia Énekkar vezetője. DOHNÁL PÉTERNÉ, özv, sz. GNEISZT IRMA (Kőszeg, 1864. - Kőszeg, 1946.): 1946-ban alapítványt tesz a sírgondozás és az egyházi ének­kar segítésére. DOMANOVTCS ALAJOS: tanító. 1940-ben sikertelenül pályázik a kőszegfalvi tanítói állásra. DOMINEK MARGIT: a szombathelyi Mária-kongregáció tagja. DOMONKOS LÁSZLÓ SVD (Gyarmat, 1920. — Székesfehérvár, 2005.): verbita szerzetes. 1939-ben lép a rendbe, 1946-ban tesz örökfogadalmat és pap­pá szentelik. 1949 őszén Kőszegen a kispapjelöltek prefektusa, és hittanár. 1951 őszén megvonják tőle a hitoktatási és a papi működési engedélyt. Ezután a Kő­szegi Egyházi Énekkar karnagya, majd 1952-től a Kőszegi Szimfonikus Zenekar vezetője és az operett-műkedvelők csoportjának énektanára. 1956-ban a kősze­gi Nemzeti Forradalmi Tanács tagja, majd a győri Dunántűk Forradalmi Tanács kiküldöttjének is megválasztják. 1956 után külföldre menekül, először Ausztri­ában működik, majd Argentínába költözik, ahol a magyarok lelkipásztora lesz. 536

Next

/
Thumbnails
Contents