Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Mellékletek

ANTAL ISTVÁN (Kenderes, 1896. — Budapest, 1975-): politikus, országgyűlési képviselő. 1942-től 1944-ig igazságügy miniszter, 1944-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter.

APOR VILMOS, br. (Segesvár, 1892. — Győr, 1945-): győri megyéspüspök. 1915-ben szentelik pappá, Gyulán segédlelkész és hittanár. 1918-ban nevezik ki gyulai plébánosnak. 1941-től haláláig Győr megyéspüspöke. 1945- március 30-án a rezidenciájára menekült asszonyok védelme közben egy szovjet katona halálosan megsebesíti. Április 2-án hal meg.

APPONYI ALBERT GYÖRGY, gróf (Bécs, 1846. - Genf, 1933.): legitimista politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Jászberény város aranymandátumos képviselője. Az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetője. APPONYI ALBERTNÉ, sz. MENSDORFF-POUILLY KLOTILD grófnő (Bécs, 1867. — Budapest, 1942.): 1897-ben megy férjhez gróf Apponyi Alberthez, három gyermekük születik. A Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének elnöke.

ARANY JANOS (Nagyszalonta, 1817. — Budapest, 1882): költő, műfordító, a nemzeti klasszicizmus vezéralakja, a magyar irodalmi hagyományok magas szintű összegzője.

ARANY LAJOS: a tanítóképző tanára.

ÁRBÓCZ (AUGUSZT) IMRE (Kőszeg, 1904. — Kőszeg, 1979.): városi tisztviselő, pénztári ellenőr, a kőszegi Katolikus Népszövetség jegyzője. ÁRBÓCZ MIKLÓS (?, 1901. — ?, ?.): 1945-ben százados.

ÁRNYAS (ÁRGYELÁN) GYULA (Hátszeg, 1910. — ?, ?): katolikus pap. Makón érettségizik, majd Szegeden és a bécsi Pázmáneumban végzi teológiai tanulmányait. 1934-ben szentelik pappá, majd 1946-ig Kiszomboron és Somogyitelepen káplán. 1946-1949-ig Szegeden plébános, majd 1950-ig Medgyesbodzás plébánosa. 1950-ben elhagyta az egyházmegyei szolgálatot. ARTNER EDGÁR, dr. (Budapest, 1895- — Budapest, 1972.): katolikus pap, egyetemi tanár. 1918-ban szentelik pappá. 1942-től 1950-ig az ókori egyháztörténet és a dogmatikatörténet tanára a Budapesti Hittudományi Egyetemen. ASBÓTH EDE (Debrecen, 1917. — ?, ?.): ezredes. Kőszegen nem teljesít szolgálatot.

AUER JENŐ, dr. (Szombathely, 1869. — Kőszeg, 1945-): katolikus katonalelkész, tábori esperes, 1912-től a bátai Boldogságos Szűz Máriáról címzett apát. AUGUSZT JÁNOS (Kőszeg, 1857. — Kőszeg, 1929-): Kőszeg város helyettes polgármestere 1908-1916 között. Főként helyi régészeti, helytörténeti, és bogártani kutatások fűződnek nevéhez.

529