Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Kőszegi krónika 1938 - 1952

1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 elhelyezett székeket gyakran elkérik ünnepélyekre, mert székekben kissé el­szegényedett a város. Május 12. Nem jutok illetményeimhez. A város ugyan bevette a kegyúri já­randóságokat 1947-re, de a minisztérium törölte azokat azzal a megokolással, hogy az ilyen ügyeket országosan fogják rendezni. /Épp azért kellett volna meghagyni, mert még nem történt meg az országos rendezés./ így anyagilag most a levegőben lógok. Kivetettek rám 1 789 Ft illeték-egyenértéki adót, ame­lyet akkor sem tudnék megfizetni, ha mindenemet eladnám. Szántóim és rét­jeim jövedelme 1 590 Ft volt, amelyből 1 540 Ft-ot adóba kell befizetnem. Úgy látszik, hőn szeretett kormányunk koldussá akarja tenni azt, akinek volt vala­mije. A város azonban, mint kegyúr, folytatja a papiaknak még hátralevő ta­tarozását, meszelteti a bejáratot, pótolja a hiányzó üvegtáblákat, különösen az üvegajtón, helyrehoz néhány szépséghibát a falakon. Május 9- Dr. Gyöngyös Endre polgármesterünket korábban a németek tar­tóztatták le, most meg a magyarok. Nyomoznak 1920-ban megjelent cikkei és elmondott beszédei után. Május 11. A héten három jugoszláv keresett föl, közülük kettő pap. Átszök­tek a jugoszláv határon az ottani veszedelmek elől. Tegnap egy kizsuppolt pázmánita456 kispapot láttunk vendégül. Május 15- Áldozócsütörtök, gyermekeink első szentáldozása. Igen elegánsak voltak a fiúk, fehér ruha, fátyol, koszorú a leányokon. Szülőkön kívül még igen sokan áldoztak. Új volt a díszgyertya a kezekben, már nem is tudott mindenkinek juttatni az Emericanum. Az Oltáregylet nagy buzgalommal ké­szítette elő a reggelit a zárdában, illetőleg a szervita apácáknál. Délután a kőszegfalvai leánycsoport 22 tagját avattam, miután előző napon „lelkinapot” tartottam számukra. Aztán kimentünk velük a fenyvesbe. Május 16. Takáts István káplán üdvös újítása, hogy a Temető utcában álló Nepomuki Szent János szobra táján körülbelül 200 összegyűlt hívőnek ájta­­tosságot tartott, szentbeszéddel. Az idő nem kedvezett. A Szent Lénárd-ká­­polnában nyolcad kezdődött magánájtatosságképpen, ez idén magyar nyel­ven. Azelőtt is ment ez, csak németül, de a németek [az] utóbbi években óva­tosságból elhagyták. A keresztjáró körmenet szerdán a várkápolnába ment. Zsidányi százados gondosan felsöpörtette az udvart, feldíszíttette a kápolnát. Katonái őrt áll­tak. Takáts káplánunknak egy kis afférja volt a párttal. Egy asszony megha­ragudott rá, amért leányát törvénytelennek nyilvánította, és hamis vádakkal, 456 Pázmánita: a Pázmáneumnak, vagyis a bécsi magyar papnevelő intézetnek a növendéke. 392

Next

/
Thumbnails
Contents