Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)
Kőszegi krónika 1938 - 1952
1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 van hegyeket alkotó holmikkal, papírokkal, amiket a magyar katonák hagytak itt. Ha szabad volna, a párt már rég igénybe vette volna. Sok köszöntőbeszéd hangzott el. A legszebben maga az ünnepelt beszélt. Délben a nővérek rangos, békebeli ebédet adtak. Püspök úr még itt maradt, délután 5-kor a hölgykongregációban beszélt, este fél hétkor a Credo-gyűlésen, melyre most igen sokan jöttek meg. A főbeszédet itt dr. Freyberger Jenő ügyvéd mondta. Vacsorán nálam volt a püspök úr, holnap szándékozik visszautazni. November 18. Egyházi énekkarunk Szabó János karnagy vezénylésével Szombathelyen szerepelt. Orosz busz vitte be a társaságot, püspök úrtól jó ozsonnát kaptak, a hatórai vonattal visszajöttek az énekesek. A zárdái elemi iskolában szülői értekezleten kihirdettük, hogy a termek fűtését csak úgy tudjuk eszközölni, ha minden gyermek hoz naponta egy hasáb fát. A város eddig 70 mázsát adott, idén csak 20-at. A város erdeit átvette az állam, így a kegyúri terhek most az államra hárulnának. Csorba Endre vezérigazgató, kinek családja ide menekült a háborús években, szeretné megvenni a Kincs-villát. Tízszer annyi konyhakertet adna érte. A bencések szívesen vállalnának plébániát, kettéosztván az eddigit. Ha templomuk nem a plébániatemplom közelében lenne, hanem valahol a barakkok vagy a vasútállomás táján, akkor lenne értelme. A helybeli kisgazdapárt gyűlést tartott: sok zavar, tehetetlenség, széthúzás... Végül is jelölőbizottságot alakítottak, hogy az előterjesztést tegyen az új tisztikarra nézve. Ebben a jelölőbizottságban elnökséget vállaltam, a pártban nem. Pótlólag feljegyzem, hogy itt járt Várkonyi Fidél, jelenleg szentgotthárdi cisztercita perjel, ebéden nálam volt. November 19. Szent Erzsébet, a szegényház kápolnájának búcsúja. Szentmise volt ott ma 8 órakor, a zárda két osztályát kivezényeltük, szépen énekeltek, persze magyarul /eddig mindig a rózsafuzért imádkozták németül/. Délután a szívgárda-gyűlést is ott tartottam a kápolnában. A papiakban újra tataroznak, kutat, kéményt, ólat, tetőt kell rendbe hozni. November 23. A prímás titkára értesített, persze megbízásból, hogy boldogult Kiss János altábornagy, akit a nemzet halottjának tekintenek, s akinek pompás temetést akarnak rendezni Kőszegen magas rangú katonatisztek és esetleg miniszterek megjelenésével, egyházi temetésben nem részesülhet, mert evangélikus feleségével nem katolikus házasságot kötött. November 27. Sok a panasz arra a tanítóra, akit a királyi tanfelügyelő küldött nyakunkra és bosszantásunkra. Káromkodik, trágár szavakat használ, az 330
