Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)
Kőszegi krónika 1938 - 1952
1938 1939 1940 194! 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 Mikor odaérkeztem, dr. Gyöngyös Endre városi főjegyző szinte remegő ajkkal, izgatottan jelentette, hogy „ellenfeleim”, Kincs István és még 17 tag aláírásával titkos szavazás elrendelését kérik. Tehát nincsenek nyugton. Én kemény és lelkes bevezető beszédben álltam ki az egyetértés mellett, s megróttam azokat, akik az összetartás ellen vannak. Kijelentettem, hogy a titkos szavazást nem engedélyezem, mert a Kincs apát szerkesztette szabályzat nem ad erre módot. Kincs szegény előcsoszogott, forgatta a szabálykönyvet, és leforrázottan tért vissza helyére. A szavazás azután egyszerre végbement. A polgármester azt mondta utána: „Ez az új plébános még minket is le fog forrázni.” Én is meg voltam ez alkalommal elégedve magammal. Kincs és társai nyilván azokat a tagokat akarták becsempészni a tanácsba, akik a szavazásnál ellenem voltak, s akik — bizonyára az én hibámból is — most is ellenfélnek, vagy akár ellenségnek érezték magukat. Kincs prelátusnál az öregkori elmeszesedés jelei mutatkoznak, azért nem szabad megítélni őt. Különben is borzasztóan megviselték őt a hitelszövetkezete körül támadt bonyodalmak. Ezekről a pénzügyekről is kell szólnom. Kincs okos és nagyvonalú ember volt. Kitűnő társaságbeli, az emberekkel is tudott bánni, bár néha hatalmaskodott. Már fiatal pap korában azt kellett észlelnie, hogy a lutheránusok, bár kisebbségben vannak, mégis nagyobb hatalmat és befolyást élveznek, mert gazdagabbak. A katolikusokat gazdagabbá kell tenni, törekvő embereknek hónuk alá nyúlni, őket anyagilag is fölemelni. Ezek a megfontolások s részben veleszületett kereskedő és pénzügyi hajlamai arra késztették, hogy katolikus hitelszövetkezetet létesítsen. Mikor az Egyházmegyei Takarék9 létesült, kijött a püspöki rendelet, hogy minden egyházi pénzt abban kell elhelyezni. Kincs sikeresen ellenállt, s megtartotta saját pénzintézetét. Az alaptőke gyarapítása és biztosítása most már szinte öncél lett. A missziókra gyűjtött öszszegeket, a Szent Antal-persely pénzét azzal tette be bankjába, hogy majd annak kamatait fogja a megfelelő célra fordítani. A missziók tehát nem kaptak a vízkeresztkor és a missziós vasárnapon begyűlt perselypénzekből. Ugyanígy létesített harmadik káplán-alapot, kőszegfalvai orgona-alapot. A katoli-9 Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztár: az ország első egyházmegyei takarékpénztára, gróf Mikes János szombathelyi püspök alapította 1912-ben. A pénztár az egyházmegye plébániái által kezelt alapokat és alapítványokat gyűjtötte össze. A bankot 1950- ben államosították. Kincs azáltal, hogy önálló bankot működtetett, valójában szembe ment a mindenkori püspök akaratával, valamint érdekével. 26
