Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)
Kőszegi krónika 1938 - 1952
1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 asszisztáltak öt missziós kispappal és vagy húsz missziós minisztránssal. A csillárok égtek. A mellékhajók nem teltek meg egészen. 500 peresznyei búcsúst jelentettek be, mert régi szokás volt, hogy a falvak népe bejött a Jézus Szent Szíve-körmenetére. Most ezek a rossz idő miatt elmaradtak, és egyéb falusiak is. Az áldoztatást lavabo-kor310 kezdte két pap, de elég hamar készen lettek. A szentmise mindennel együtt 11 óráig eltartott. A püspök sármjával és szentbeszédével mindenkit elbűvölt. Légi veszély nem volt, Istennek hála. Az énekkar szépen adta elő Szabó János karnagy szerzeményeit s egyéb betéteket. Igaz, hogy a nép nem élvezhette úgy a latin szövegeket és [a] túl hosszúra nyúló énekeket. De a lakosság nyelvi megoszlása miatt, sértődések elkerülésére kellenek a latin énekek, s ehhez már a hívek hozzászokhattak. A püspök úr természetesen kiizzadt, hazaérve átöltözött a júniusban is befűtött szobában. Fél 12-kor már kezdődtek a fogadások a városházán. A hatóságok után jöttek az evangélikus és református deputációk, katolikus iskolák és egyesületek, végül Müller Ede vezetésével a templomunk agg építői. A püspök úr minden köszöntésre okosan, ékesszólóan, jóságot árasztva felelt. Kiemelkedő volt a polgármester beszéde. Visszaemlékezett arra, hogy ötven év[vel] [ezjelőtt szépséghiba történt: Hidasy püspök nem jött el az új templom fölszentelésére, haragudott, hogy a város nem terjesztette ki patronátusát az új templomra. Most ezt a hibát kiköszörülendő javasolni fogja a képviselőtestületnek, hogy vállalja el a kegyuraságot, és patrónusi terhei közé vegye be ennek a templomnak fenntartását is. Akik ezt hallották, éljeneztek /városi képviselők élén jött be dr. Gyöngyös/. A püspök talpraesetten hivatkozva az általános éljenzésre máris megköszönte a nemes gesztust a képviselőtestületnek. O különben nemcsak általánosságokat mondott az egyes köszöntő beszédekre, hanem irányelveket is adott. 1 órakor a plébánián volt 12 terítékes ebéd: püspök, titkára, polgármester, egyházközségi elnök, ezredes, karnagy, bencés s missziós házfőnökök, papok jelentek meg; két népleány szolgált fel, ők is terítettek igen ízlésesen. Délután még három egyházmegyei papot látogatott meg a püspök úr. 5 órakor kezdődött a Jézus Szíve-ájtatosság. A körmenetet elmosta az eső. A hatóságok mind jelen voltak az első padsorokban. [A] püspök beszélt. A polgármester a szentély elé térdelve az ő hatalmas, zengő hangján felolvasta remekbe készült, elég hosszú imádságát, melyben a várost Jézus Szentséges Szívébe ajánlja. P. Csávossy azt mondta, hogy ilyen szép felajánlási imát még sehol sem hallott. 6 órakor hazaindult a püspök, Csávossy atyát is magával vitte autóján. 310 Lavabo (latin): Imádsággal kísért kézmosás a szentmisében a felajánlás után. Célja, hogy az átváltoztatáskor és utána egészen tiszta kézzel nyúljon a pap az Oltáriszentséghez. 252
