Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs (szerk.): „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944-1948 - Géfin Gyula Kiskönyvtár 4. (Szombathely, 2017)
Háborús kárjelentések 1945, 1946
és cserepezés ezen az épületrészen szintén teljes egészében, míg az épület többi részében a lécezés felerészben, a cserepezés és bádogos munka teljes egészében elpusztult. A kár az egész épületre átszámítva a tetőszékben, ácsmunkában 40%, lécezésben 60%, bádogos munkában 100%, cserepezésben 100%. Az épület belseje és a boltozatok. A belső tér kőpadlózata a lehulló törmelék és gerendázat következtében kb. kétharmad részben tönkrement. Az oldalfalak és falazott oszlopok márványburkolata és festése részben elpusztult, részben pedig annyira feltáskállott, hogy a helyreállítási munkálatok során okvetlenül el kell távolítani. Az oszlopfők és lábazatok, melyek fából készültek dús aranyozással, teljesen elpusztultak. Csupán a főoltár két oldalán álló két-két oszlop maradt meg majdnem sértetlenül. A kórus és az orgona teljesen elpusztult. Ugyancsak teljesen tönkrement a kis szószék is, míg a márványból készült nagy szószék csak a díszítményekben szenvedett kárt. A főpárkányzat a székesegyház belső terében mintegy harmadrészben teljesen elpusztult. Legtöbbet szenvedtek a templom szerkezeti részei között a boltozatok. A Madonna-kápolna és sekrestyék boltozatát leszámítva az összes boltozatok leszakadtak vagy olyan erősen megroskadtak, hogy elbontásukkal számolni kell. A sekrestyék feletti irattár és a Madonna-kápolna feletti oratórium öt csehsüveg boltozata teljesen elpusztult, a kereszthajó nagykupolája, valamint a főhajó félkupolája oly erősen megrongálódott, hogy részbeni lebontásukkal számolni kell. Elpusztult a kórust tartó három csehsüveg boltozat is. Oltárok, képek, falfestmények, belső berendezés. Az összes oltárok, kivéve a főoltár építményét, teljes egészükben elpusztultak, annyira, hogy még az architektonikus keretet is csak fényképek alapján lehet rekonstruálni. Az eredeti kilenc oltárkép közül csak ötöt lehetett rongyaiban felismerni. Ezek restaurálása később talán lehetséges lesz. A falfestményekből csak a beszakadt szentélykupola négy csegelyében maradt meg valami, az is erősen megrongált állapotban. A főoltár feletti glória annyira megsérült, hogy leszakadását megelőzendő okvetlenül le kell bontani. A bútorzat egyéb része, padok, gyóntatószékek stb. teljesen elpusztultak. A romokból előkerült darabjaikat legfeljebb csak az új berendezés megtervezésénél lehet felhasználni, mint az eredeti formák tanulói